Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 77. Nyilasy Sándor: Kulinyi Zsigmond, 1903 körül
77. Nyilasy Sándor: Kulinyi Zsigmond, 1903 körül Vászon, olaj, 92 x 72,6 cm, jelzet nélkül Olajaranyozott díszráma, 116 cm x 136 cm, profil 13 cm Móra Ferenc Múzeum, Történeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 72. 1 A Magyar Újságírók Egyletének letéte, 1 930 A restaurálás ideje: 2010 feb ruar—május A kép leírása: A portré megszületésének körülményei sajnos nem ismeretesek, azonban az életképekből és zsánerjelenetekből óriási darabszám ot fölbal mozó Nyilasynak egyik ritka és karakteres arcképábrázolásáboz tartozik a Reizner János-portréval együtt. Az sem ismert, bogy a Magyar Újságírók Egyesülete 1930-ban milyen okból adta letétbe az alkotást. Valószínűleg a gazdasági válság súlyosbodásával az újságírók szervezetének helyzete is nekezedett, az államkáztartás katasztrofális kiányai miatt az egyesületek és egyéb intézmények fenntartására, a bérelt helyiségekre kapott összegek csökkentek. Többet közülük be kellett zárni, és az időközben felb almozott egyesületi vagyontárgyakat valako 1 el bellett bel yezni. Bizonyos, kogy a portré átkel yezésében az újságíró-szervezet (MUOSZ) munkájában részt vevő, az ünnepi ülésein rendszeresen felszólaló Móra Ferenc múzeumigazgatónak szerepe volt. Az ábrázolt személy: Kulinyi Zsigmond (Szentes, 1854. március 29- — Szeged, 1905. június 6.) újságíró, lapszerkesztő és közgazdász volt. Jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, majd a bécsi egyetemen. 1873 és 1876 között a Szegedi Híradó munkatársa; eközben 1874-ben megalapította az Alföld i Iparlapot (Gelléri Mórral együtt). 1878-tól a S zegedi Napló főmunkatársa, majd 1884-től felelős szerkesztője. 1891-től a S zegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Közéleti tevékenységéhez tartozott a millennium évében (1896) alapított Vidék i Hírlapírók Országos Szövetsége, amelynek első elnöke. Tagja volt a Dugonics Társaságnak. Számos közgazdasági témájú írást pu blikált. Főbb művei: Löw Immánuel—Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig (Szeged, 1885); Szeged újkora (Szeged, 1901). A kép alkotója: Nyilasy Sándor (Szeged, 1873. december 2. — Szeged, 1934. január 6.) művészeti tanulmányait 1891 -k en a budapesti Mintarajziskolában kezdte. 1893-tól a müncheni képzőművészeti akadémia növen déke lett, majd 1894—95-ben Hollósy Simon müncheni magániskoláját látogatta. 1896-ban a párizsi Julian Akadémián tanult. Itt ismerkedett meg Tl íorma Jánossal, akinek meghívására 1897 és 1898 nyarát a nagybányai művésztelepen töltötte. 1899-ben Szegeden telepedett le. Ettől kezdve haláláig lakób elyén, valamint Horgoson és tápéi tanyáján alkotott. Károlyi Lajos és Hell er Ödö n me llettah uszadik század első harmadában a legismertebb kelyi festőművész volt. Szinte minden évken szerepelt a budapesti Műcsarnokban, de első önálló kiállítását csak negyvenbét éves korában, 1920 tavaszán rendezte meg a szegedi Kass Száll óban. 1927-ben tanítványával, Balogk Margittal együtt rendezett kiállítást, szintén Szegeden. 1929-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Ismertebb művei: M agvetők, Hazatérő kapás, Vasárnap, Alföldi tavasz, Ta vasz, Kertb en, Leány rózsaszín rúnában. m* V m V Helyreállítás: A vásznon alapozása és festékfelülete számos kelyen felcserepesedett, „háztetősen "fel va lt. i smeretlen időben beszakadt középen a kép, ezért hátulról befoltozták. A ráragasztott tenyérnyi nagyságú durva minőségű vászondarab körvonala viszont átütött a képfelszínre. E darabnyi vászon eltávolítása és hátoldal sérült területének viaszgyantás konzerválása után kikísérletezett vegyszerekkel tisztítás, majd a folytonossági hiányok pótlása következett. Szerencsére dublírozásra és a régi vakrámájának cseréjére nem volt szükség. A tömítések után a retust akvarellel, majd a beilleszkedő, kompromisszumos retusá lást olajtalanított olajfestékkel végeztem. A retusálási műveletekhez nagyítót használtam. A kép a teljes száradás után selyemfényű lakkozást kapott. í Tb» 160 ^
