Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)

A mesterművek - 72. Vinkler László: Somogyi Szilveszter polgármester, 1934

72. Vinkler László: Somogyi Szilveszter polgármester, 1934 Rétegelt falemez, olaj, 80 x 60 cm, jelzet jobbra lent: Vinkler László, 1934 Egyszerű fekete díszkeretben, szíma-tagozatos, fekete fénylakk, 96 x 76 cm, profil 9 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 93. 1 A szegedi Hadastyán Egyesület letétje, 1948 2009-től tartós letétben: Szegedi városháza - Tisza Lajos-terem A restaurálás ideje: 2009 április—június A kép leírása: a Magyar Képzőművészeti Főiskola fiatal végzős festőhallgatója 1934-ben festett — eddig egyetlenként ismert — portrét az elbunyt polgármesterről. Az olajképet tizenöt év múlva vették múzeumi letétként nyilvántartásba, Szőke Mihály (1897—1956) megbízott múzeumigazgató vezetése idején, 1948-ban. A letétbeadó a — jogutód nélkül megszűnt — belyi hadirokkant katonák betegsegélyező társasága, a Hadastyán Egyesület, illetve jogelődje az I. Szegedi Hadastyán Önsegélyző Egylet (1913) volt. Somogyi Szilveszter (1872—1934) személyében 1915. február 17-én elődeihez méltó egyéniség ült a szegedi polgármesteri székbe. Orá hárult az a feladat, hogy az első világháború vérzivatarán átvezesse a várost és lakosságát egy új korszakba, amely az előzőtől sok tekintetben másfajta szemléletet kívánt. Somogyi messzemenőkig alkalmasnak bizonyult e feladatra. Még a f orradalmi időszak szervezeteiken is szerepet vállalva küzdött városáért. Személyével kapcsolt össze két kort, amely — mivel Trianon után Szeged újra határváros lett — különösen változó helyzetet hozott a kor embere számára. A fel sővárosi szűcsmester fia hivatali elődeihez hasonló utat járt he tanulmányai során. A kegyesrendiek iskolájának elvégzésével Pesten jogot tanult, majd doktorátusának megszerzését követően az igazságügy szolgálatába állt. 1902-ben alügyész, 1907-ben ügyész lett a szegedi törvényszék m ellett működő ügyészi szervezetben. Az éles eszű, tettre kész férfit fiatalon, még ez év december 12-én a város rendőrfőkapitányává nevezte ki a főispán. Az atyafiságosan működő városi rendőrségből hamarosan mintatestületet szervezett. Vidéken ő állította fel elsőként a rendőrségi bejelentő hivatalt és nevéhez fűződik Szeged köztisztasági üzemének megszervezése. 1915 -ben — a háború idején már polgármesterként — praktikus terveit nem tudta megvalósítani, azonban az áruhiány közepette a város lakosságának élelmezését eredményesen szervezte meg. 1918-ban csatlakozott a forradalomhoz, a Szegedi Nemzeti Tanács tagja lett. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a direktórium öt napos fennállása alatt nem tevékenykedett a politikai életben, de a polgári direktórium munkájában részt vett, Dettre János (1886-1944) kormánybiztos-főispán és Tabódy Zsolt (1873—1951) ezredes kerületi parancsnok mellett a polgármesteri feladatokat látta el. Miután tisztázta magát a forradalmak idején játszott szerepét illetően, megújult erővel munkálkodott városáért. Nagy lendülettel kapcsolódott be az egyetemalapításba, nem kímélve sem magát, sem a város erőforrásait. A lakásínségen telekosztással próbált enyhíteni 1922-be n (Somogyi- telep). A városi köz- és lakásépítések kezdeményezésével a város iparos lakosságának nehéz helyzetén segített. Szeged két világháború között gyengé lkedő gazdaságán több ötlet megvalósításával próbált lendíteni. A tanyavilágot, hogy közelebb hozzák, kisvasúttal kötötték össze a várossal. Az 1927. február 1 -én a forgalomnak átadott, a Speyer-kölcsönből épült gazdasági kisvasút Somogyi egyik büszkesége volt. Ugyanilyen örömm el tekintett az egyetemi épületekre, és életének nagy ünnepe volt az 1930. október 24-én átadott Fogadalmi templom. Alkotója: Vinkler László (Szabadka, 1912. október 1. - Szeged, 1980. december 2.) 1930 és 1935 között volt a főiskolán Karlovszky Bertalan és Glatz Oszkár tanítványa. M ár tanulmányai kezdetén, két egymást követő évben (1932, 1933) Balló-díjat nyert. 1935-ben ösztöndíjat nyert Rómába: a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója kora-reneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát — amely sokrétű képet mutat — végigkísérte. M űveinek jelentős részét a Móra Ferenc Múzeum őrzi. fiy 150 -dS