Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - Greguss Imre: Árvízkép – Szeged szehh lesz, mint volt..., 1888
69. Qreguss Imre: Árvízkép - Szeged szebb lesz, mint volt..., 1888 Vászon, olaj, 110 x 210 cm, jelzet balra lent: Qreguss Imre Ácsolt fa díszráma, lakkaranyozott szecessziós díszítéssel, 1900 körül 158,5 x 257,5 cm, profil 26 cm Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 50. 1 Adomány, 1942 2009-től tartós letétben: Szegedi városháza - Lechner Lajos-terem A restaurálás ideje: 2009 január—március A kép leírása: Noka Greguss Budapesten már 1888kan megfestette az „árvizképet", az újabk kutatások szerint olajvázlata nem volt a Szeged Városi Múzeum millenáris pályázatára 1895-ken beérkeztek képek között, mindannak ellenére, bogy mint a fővárosi Vasárnapi Újság fiatal ill usztrátormun katársa, 1879-b en riportrajzokat készített az elpusztult városkan. Szegedi vázlatainak egy része 1886-han megj elent az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványban azokkal a rajz reprodukciókkal együtt, amelyeket OGyallán Feszty Árpádnál és Jászapátiban Vágó Pálnál készített. Az új kompozíció rendkívül hasonlatos Roskovics művázlatáboz, azonban Greguss „festői látószöge" kisebb: csupán a Vedres tervezte barokk városháza épületét (1799—1809) és a Zsótér-bázat (1840 és 1866) láthatjuk a víz borította Széchenyi tér hátterében. Greguss a Szeged szebb lesz, mint volt... cimu müven felhasználta a tizenegy évvel korábbi vázlatait, s nagy méretben, részletező romantikus elemekkel festette meg a király 1879- március 17-én tett látogatásának egy elképzelt pillanatát. A képet, mielőtt egy kiállításra elszállították volna, maga Ferenc József császár vásárolta meg az egyik mesteriskolái látogatásakor. Adatok szerint a műalkotás 1910-ben még a budai vár királyi gyűjteményében volt, s adomány ként 1942ben került a szegedi Városi Múzeum képtárába. A Víz a török megszállás óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény volt a szegedi városkép alakulására. Az 1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor betört áradat szinte elsöpörte a várost, és felbecsülhetetlen anyagi kárt okozva döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos arculatára. Ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta a város előtt. E zen az éjszakán új időszámítás kezdődött S zegeden: ami előtte volt, az a Víz előtt történt, ami utána következett, az a Víz után volt. — S zeged katasztrófája szinte leír batatla n; a valós körülményt talán csak a március 12-én hajnalban, Tisza Kálmán miniszterelnöknek Pestre küldött távirat tudja visszaadni sajátságosan zikáló, igyekvő stíl usával: „A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyedbáromkor megkondult a vészharang. A b ajókídon emherek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket men tbették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz..." — Tisza Kálmán a Rira llyal együtt már március 17-én részvétlátogatásra Szegedre érkezett. A kép alkotója: Greguss lm re (1856—1910) először Budapesten, majd szegedi 1879- évi tartózkodása után Münchenben és 1883-ban Párizsban, a Julian-iskola növendékeként tanult. Onnan Velencébe ment, ahol körülbelül egy évet töltött régi mesterek tanulmányozásával. Hazajövetele után a mesteriskolában életképeket festett, amelyek ezüstérmet hoztak számára a székesfehérvári országos kiállításon. 1890-től rajztanár volt vidéken, majd a fővárosban. Részt vett a Képzőművészeti Társulat tárlatain, amely alkalomból kiemeli az akkori kritika, hogy "Greguss Imre csaknem az egyedüli, aki koronkint szeretettel fordul vissza nagy időkhöz". Főként a szabadságharc és a kurucvilág eseményeit megörökítő életképeket festett. Művei a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Hel yreállítás: A kép színvilága jelentősen megélénkült, miután a besötétedett felületről a lerakódott szennyeződést eltávolítottam. A megereszk edett vászon felületi síkja az újrafeszítéssel és az ékelés beállításával helyreállt. A lakkaranyozott díszráma szecessziós díszítéséből a hiányzó termetes, eredetileg öntött darabokat pótoltam (nádbuzogány-fejek). A kisebb sérüléseket „hidegen" tömítettem, a letört nagyobb hiányok pótlását „forrón" raktam fel az enyves masszaanyagból. A vörös és sárgaszínű bóluszozás után lakk-a ranyat felvitele következett. A kisebb kopások javításához kagylóaranyat használtam. fye 144 =<?,
