Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 68. Roskovics Ignác: Szeged szehh lesz, mint volt..., 1895
68. Roskovics Ignác: Szeged szebb lesz, mint volt..., 1895 Vászon, olaj, 125 x 197 cm, jelzet jobbra lent: Roskovics Korabeli, olajaranyozott díszkeretben: 155,5 x 227,5 cm, profil: 1 7 cm Közoktatási Minisztérium pályázata, 1895 Móra Ferenc Múzeum, Képzőművészeti gyűjtemény, lelt. sz.: 50. 56. 1 2009-től tartós letétben: Szegedi városháza - Lechner Lajos-terem A teljes restaurálás ideje: 2009 január—március Korábban javított (2004) A kép leírása: Az 1895-ben a Közoktatási Minisztérium pályázati támogatásával megvásárolt festményvázlatot Szeged város közgyűlésének 10386/1898. sz. határozata alapján — a Somogyi könyvtár és Városi Múzeum Könyvtári bizottságának 254/898. számú, 1898. októb er 4-én tartott ülésének javaslatára — a Közművelődési palota képtárának dísztermében helyezték el. A kép 1879- március 17-ének azt a pillanatát láttatja, amikor Ferenc József a szegedi vár dél-nyugati bástyáján kíséretével és az őt k örülálló városi nobilitásokkal, valamint a közvetlenül m ellette álló T isza Kálmánnal együtt végigtekint a víz borította városon. A festő hitelesen és vedúta-szerűen ábrázolta a vár alatt elterülő, víz alá merült városközpontot: a Széchenyi teret (az egykori Piac teret), a Vedres-féle (17991809) barokk stílusú városháza épületét, a m ellette áll ó Zsótérházat (1840 és 1866) és az egykori Hoffer-féle Szeged-Csongrádi Takarépénztár épületét (1864) — a mai Országos Takarékpénztár Zrt. székházának (1903-1905) elődjét. A Szegedet március 12-ére virradóra elpusztító árvíz idején a vár kazamatáit és belső épületeit a bajié ktal anna vait csa ládok számára rendezték be. A király ide tett látogatást, és ekkor ajándékozta a városnak az erődítményt. Ezzel megpecsétel dött a vár sorsa; 1881 —1882-ben lebontották, köveit jórészt a város újjáépítéséhez használták föl. A régi magyar és török kőművesmesterek munkáját dicséri, bogy a bontásánál „a csákány belegörbült a falakba" — amint Tömörkény írta —, s csak robbantással lehetett „széjjelvetni" a téglákat. Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa döntő hatással volt S zeged és ezen belül a városi képzőművészeti gyűjtemény jovojere nezve. Az árvíz utáni újjáépítések kapcsán a tanács neves művészek foglalkoztatásával igyekezett a megnyitásra váró múzeum festészeti kollekcióját gyarapítani. Mint ismeretes, Roskovics alkotása 1895-b en pályázat útján jutott a város tulajdonába Vágó Pál, Pataky László és Petrovits László pályaművével együtt. Ugyanekkor érkezett be Petrovits László festőművész a Szegedi árvíz 1879 című négydarabos panorámaképsorozatának első bárom darabja is. Alkotója: ifjabb Roskovics Ignác (1854—1915), idősebb Roskovics Ignác fia, egyházi és zsánerfestő az ún. müncheni realizmus jellegzetes képviselője vo lt. 1875-től a Mintarajziskolában tanult. Tanulmányainak folytatására 1880-ban Münchenbe ment, de csak fél évet töltött az akadémián, azután önálló műtermet bérelt, és másfél évig dolgozott a bajor fővárosban. Ez idő alatt a le gismertebb magyar vallásos festők közé emelkedett. Ezután áttért a zsánerfestészetre. Derűs hangulatú életképeket és vallásos kompozíciókat festett. 1885-ben alkotott Pici piros alma című munkája több kitüntetésben részesült és másolatok útján a maga korában a legismertebb magyar festmények egyike volt. 1888-ban festette a szinnai templom freskóit. Több díjat kapott, 1900-ban kis állami aranyérmet nyert. 1893-ban alkotta a Mária üdvözlete című radnai oltárképet s freskókkal dísz ítette (1894-95) a buda pesti józsefvárosi templomot. Falképei vannak még a kecskeméti nagytemplomban. Népszerűségét azonban nem ezeknek, hanem kéa* 142 =<?>
