Zombori István (szerk.): Újjászületett mesterművek : Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 30 éves munkásságából : Katalógus : 1980 - 2010 (Szeged, 2011)
A mesterművek - 66. Magyarországi festő: Szent Mihály arkangyal, 1683 után
66. Magyarországi festő: Szent Mihály arkangyal, 1683 után Vászon, olaj, 70 x 52 cm, jelzet nélkül Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság műgyűjteménye (Korábban az apátsági templom „katakombájának" oltárán) A restaurálás ideje: 2008 augusztus A kép leírása: A I katonaszentek 17. századi I barokk jelmezét magán selő szárnyas figura az osztrák tartományokban örvendett által ános tiszteletnek. Képünkön a provinciálisán bájos alak bizonytalan kontraposztban áll a templomépülettel koronázott, erősen idealizált táj előterében. A sárga csizmák s a bajuszos arc a magyar tájhoz és művészeti ízlésvilághoz szeli dítik a fél ve tisztelt ítéletvégrehajtót. A háttérben az apátság látképe bizonyítja, bogy a festmény a Szent Márton-hegyi (pannonhalmi) monostor bencései számára készült. A Szent Benedek ikonográfia állandó eleme, a Gonosz figurájának ábrázolása a mérgezett kenyérben rejtőző kígyó képében, a mérleg jobb oldali serpenyőjén jelenik meg az Igaz lélek emberforma figurájával szemben. „Valószínűleg ma Pannonhalma legősibb képe" — írta 1855-ben a főmonostori gyűjtemények tudós kezelője, Czinár Mór a Ch ronica Collectionumnak az 1 847-es évvel kezdődő kötetében (PBFK, BK 65/11.) a pannonhalmi bazilika altemplomának egykori oltárképéről. „Mindjárt a törökök végleges elvonulása után állíttatja f öl Raymprecht Jakab győri kereskedő a katakombában Szent M ikály arkangyal oltárát, bogy az istentiszteletben fennakadás ne legyen' ' (PRT, IV. 611.). A képet adományozó , Jacobus Raymprec ht ]a urensis Mercator családja Rainprecbt vagy Reinprecbt néven 1628 és 1755 között kimutatbatóan a főapátság birtokszomszédja volt a Komárom vármegyei Nagykesziben. Nevét Lancsics Bonifác őrizte meg naplójegyzeteiben az apátsági templom oltárait és felszerelését adományozó győri, veszprémi, szent-mártoni és pázmándi polgárok és klerikusok neve mellett. (A pannonbaimi monostorban az altemplom — amit korábban katakombának neveztek — volt az a bely, amely az 1683. évi török pusztítást követően valószínűleg az egyetlen épen maradt része a bazilikának.) Az arkangyalok közül a 9- századtól kezdve leggyakrabban Szent Mibály főangyalt szerepeltetik (béber mika'el = ki olyan, mint Isten; latinban Quis ut deus) bizánci művészetben, aki a mennyek képviselőjeként és az angyalok fejedelmeként jelenik meg. Attribútumai az abroncskorona, a keresztes hot vagy jogar és a kozmoszt jelentő gömb kereszttel; a 10. század óta a mérleg. Innentől legtöbbször m int a lelkek mérlegelőjét, a jó és a rossz eldöntésére bivatott szem élyt ábrázolják, többnyire a lélek van a mérleg egyik, tettei pedig a másik serpenyőben; ez utóbbira — esetleg hiába — csimpaszkodik rá egy ördög, hogy az ítéletet a maga javára döntse el és a könnyűnek talált lelket megkaparintsa. Mihály arkangyal a bét arkangyal közül a legmagasabb mennyei fejedelmek egyike (Dán 10,13 skk) a k eresztény művészetben; az O- és Újszövetség népétől egyaránt tisztelt praepositus Paradisi vagy salutis Signifer a korai középko rtól egészen a 18. századig töretlen népszerűségnek örvend. O a sátánon diadalmaskodó mennyei seregek vezére is — a minden korban eszményi barcos, jobbjában karddal; ő a pszycbopompos, a lelkek kísérője az utolsó ítéletkor. Patrocíniumai főleg temetőkápolnák; a tiszteletére emelt oltárok a balotti liturgia színhelyei. Szent Mibály az igazságos ítélet jelképe, a megmérettetést bizalommal váró keresztény ember reménysége, ezért tiszt elete a végső idők elővételezésének kultikus belyszíneibez kötődik. Helyreállítás: A 2008 őszén Szegeden megrendezett „... és látta Isten, hogy jó " című „biblia-kiállításra" érkezett kép — annak korábbi sérülései miatt — néhány helyen restaurálásra szorult. Az előzetes engedéllyel végzett munka során a terpentines áttisztítás és a kisebb besötétedett foltok kiretusálása után a festményfelület selyemfényű átlakkozást kapott. Ezután a megsérült, elrepedt és formahiányos díszkeret taurálása következett. A laparanyozott, mívesen tagolt rá belső élének felső hajlatán a faanyagot 3 cm hosszan pótolni kellett. A faanyag beragasztása és kifaragás után a lecsiszolt felület enyves krétaalapozást kapott, majd polírozás, vörösbóluszozás, poliment-aranyozás történt; végül ismételt polírozás, achátköves koptatás következett annak érdekében, hogy az aranyteiu let a környezethez illeszkedjen. resma fty 138 °<r>
