Áy Zoltán: Ívek a Tisza felett. Százötven éve épült a szegedi vasúti híd (Szeged, 2009)
Ívek a Tisza felett. Százötven éve épült a szegedi vasúti híd
A talajvizsgálatok kimutatták, hogy a Tisza medre az ideálisnál kevesebb agyagot tartalmaz. Cézanne főmérnök ezért a forradalmian újnak számító keszonos pilléralapozás mellett döntött. Gőzkompresszorokkal 3 atmoszféra nyomású levegőt állítottak elő, amivel kiszorították a vizet a pillércsövek belsejéből. Az így kialakított keszon aljában két munkás fért el. Ők termelték ki az altalajt, hogy a vasoszlopok lesüllyeszthetők legyenek. A vödröket a felső részben álló négy munkás mozgatta csörlőkkel. Éjjel-nappal folyt a munka, a férfiak 6 órás műszakban dolgoztak. Amikor elérték a tervezett mélységet, csövenként 12 fenyőfacölöpöt vertek le a talaj tömörítése érdekében, végül a pillércsövek belsejét kibetonozták. A keszonmunkások többsége Algyő környéki parasztember vol t. A keszontechnika kifejlesztése Jacques Triger (1801-1867) francia bányamérnök nevéhez fűződik. Úgy termelte ki a vizes talajrétegekből a kőszenet, hogy sűrített levegővel kiszorította a bánya üregéből a talajvizet. Történt mindez 1840-ben, amikor még egyáltalán nem tudták, hogyan reagál az emberi szervezet a túlnyomásos környezetre. Franciaországban számos munkás halt meg a nyomáscsökkenés miatti balesetekben. Triger az iín. Giffard- porlasztóval tökéletesítette módszerét, amely jelentősen lecsökkentette a nyomáskülönbségeket. Nagy volumenben a szegedi vasúti híd alapozásánál használták először az eljárást, de később világszerte elterjedt. Hasonlóan Ernest Gouin-hez, Jacques Triger neve is felkerült az Eiffel-toronyra, a halhatatlan mérnökök sorába. A keszonbetegség a légembólia egyik típusa. Túlnyomásos térben megnő a belélegzett gázok oldhatósága a vérplazmában, s ha az ember ezután hirtelen kisebb nyomású térbe kerül, a gázok oldhatósága lecsökken, így buborékok formájában kiválnak a vérből. A gázbuborékok a sejtek oxigénhiányát okozzák, ezért halálhoz is vezethetnek. A szegedi híd keszonozásakor még ismeretlenek voltak ezek a biológiai folyamatok, sőt különösebb munkavédelmi szabályok sem léteztek. A szűk keszonokban például olajjal világítottak, a munkások orra és szája sötét korommal telt meg, amitől csak napok múlva szabadulhattak. Ennek ellenére az építés alatt egyetlen baleset sem történt, ami a rendkívüli munkafegyelemnek tudható be. 46. According to the soil analyses, the river-bed of Tisza contains insufficient clay. As a result, chief engineer Cézanne decided to use the revolutionary new technology of caissoning for the foundation of the pillars. Compressed air at 3 bars was injected into the pillars by steam compressors, expelling water. At the bottom of the caisson two workers were able to work. They extracted the soil to give space for the iron columns. With the help of a hoisting gear four workers raised the buckets. Theworkwas carried out 24 hours a day in 6 hour shifts. On reaching the planned depth 12 piles were driven in every column to condense the soil. Finally, pillars were filled with concrete. Most of those who worked in the caissons were local people from around the village of Algyő. The French mining engineer, Jacques Triger (1801-1867), developed the technique of caissoning. Driving out water from the mines with the help of pressurised air, he was able to mine coal from terrains flooded by underground water. At the time of its first use, in 1840, effects of the overpressure on the human body was completely unknown. Decompression killed several workers in France at that time. With the help of the so-called Giffard-pulverizer, Triger was able to improve the method, reducing the pressure differences. It was in Szeged where this methodology was extensively used for the first time, later spreading all over the world. Like Ernest Gouin, the name of Jacques Triger may also be noted in connection with the Eiffel Tower. Caisson-disease is a type of air embolism. Under excessive pressure, blood can absorb more gas. Leaving this pressured environment too quickly can cause ívhat divers recognise as 1 the bends'. Gas bubbles in the blood resul t in a lack of oxygen for cells and can be fatal. At the time of the bridge construction in Szeged these processes and effects were unknown and there were no special protection rules implemented. Work in the narrow caissons was lit by oil lamps, which caused sooting up of a worker's mouth and nose. In spite of these hazards, owing to a strong culture of discipline, no accident happened during the bridge's construction.
