T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Letzter L. (1869-1879)

Letzter L. (1869-1879) így szól róla az első híradás 1869. november 21-én: „özv. Kátayné házában. Újonnan nyitott fényképészeti műtermében" vállalja csoportok levételét egészen százakig menő személyekkel. Letzter Lázár 1832-ben született Kassán. 1869-ben ő a harmadik fényképész Szegeden. A következő évben állandó műtermet építtet a Próféta vendéglő mellett. 1870 tavaszán már megkezdi utazásait, a Debrecenben és Kassán lévő műtermeit látogatja. 1871. év utolsó napján Letzter Lázár fényképésznek és feleségének Schiff Saroltának Emmánuel nevű fia született a Könyök utcában. 1872-ben a bécsi világkiállításra elkészíti első fényképsorozatát a „város szebb részeiről". 1874 tavaszán Salamon József nevű fiúk született a Könyök utcában, ekkor komájuk Lauscher Lipót fényképész. 1875. évi Szegedi Képes Naptár üzleti értesítőjében Letzter L. fényképész a „Könyök utca Auer féle ház"-ban szerepel, majd cégtárs a Lauscher és Társa cégben. 1876-ban érdemérmet nyert a szegedi kiállításon, mellyel kapcsolatos második sorozata Szeged épületeiről. Novemberben, mint temesvári lakos, aki Kassán született és szegedi illetőségű, kér útlevelet egy évre egész Európára. 1877-78-ban külföldi tanulmányutat tesz, útlevelének személyleírása szerint „magas, arca hosszas, szeme szürke, orra-szája rendes, haja feketés". A Vízkor nincs a városban. Az árvízfelvételeket Lauscher Lipót készítette. Feltehető, hogy az árvízképeken szereplő Letzter - Lauscher jelzetből ezért maradt el a Letzter név mellől az L. betü. A Letzter név megtartása azonban két dologra is utalhat, egyrészt a Letzter L. cégre, másrészt Lauscherné leánykori vezetéknevére. A cég az árvíz utáni újrainduláskor, 1879 novemberében Letzter és Társa névvel jelentkezik. Az 1880-ban megjelent címtárban a fényképészek között szerepel „Letzter Lázár és társa, kereszt-utca, Hoffer ház" (ilyen cégjelzést azonban nem ismerünk), ahol a Lauscher és Társa cég évek óta működik (a társ nyilvánvalóan Letzter Lázár). 1880-ban Letzter Lázár lejárt útlevele helyett újat igényelt és ismét külföldi útra indult. 1882-ben Belgrádból visszatérve, november 7-i hirdetésével zavart kelt a Letzter cégek körül. Letzter Lázár közli, hogy feloszlatja a Letzter és Társa céget a Könyök utcában, és műtermét Letzter L. királyi udvari fényképész cég alatt a Kárász utcán folytatja. Erre november 10-én megjelent Lauscherné válasza: „Letzter úr már évek óta nem vett részt a Letzter és Társa féle fényképészeti üzletben, ezen üzlet azóta nem az övé, tehát azt be sem szüntetheti, sőt nevezett már évek óta nem is volt szegedi lakos és így annak a mi üzletünkhöz ... semmi köze sincs." Letzter Lázár november 12-i „Nyilttér"-beli végszavában özv. Lauscher Lipótnét hazugsággal vádolja. „Egész Szeged tudja, hogy azon czég alapítója én voltam, és hogy a Letzter név az én nevem. Társam csak a boldogult Lauscher volt... mostantól kezdve személyem nem vesz részt a korábbi Letzter féle üzletben, hanem ott özv. Lauscherné dolgoztat egy segéddel." ^ 54 ^