T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Szilágyi Arthur (1909-1910)

Szilágyi Arthur (1909-1910) 1909 májusában új fényképészeti műtermet nyitott a Somogyi utca 24. szám alatt, bemutatkozásként eredményeit is fölsorolja: „Lajos bajor királyi herceg legmagasabb elismerése, Aranyéremmel kitüntetve Páris 1908. évben." A cégről 1910. jún. 17-én hallunk utoljára, más téma kapcsán az Újdonságok rovatban. Az 1911 -es címtár ugyan a fényképészek között még számontartja a Somogyi u. 24. szám alatt, de ez nyilván az előző év adatain alapul. Fényképészete: 1909 májusában, lapalji hirdetésben közli: „Fényképészeti műtermemet a legmodernebb gépekkel felszerelve megnyitottam, hol a legszebb fény-platin és bronz képek készíttetnek." Júniusi hirdetésében: „a legjutányosabb árban és legszebb kivitelben ké­szítek egyes családi és csoportképeket, valamint képeslapokat és festménye­ket. 3 drb Visit 2 kor. 6 drb 3 kor., 3 drb Cabinet 5 kor., 6 drb 8 kor. Vidéki alakalmi felvételeket meghívásra teljesítek!" 1909-ben tablót készített. Kartonjára nyomtatta a: „A-SZEGEDI-ALSÓ­VÁROSI-IPAROS-KÖR DÍSZZÁSZLÓ BIZOTTSÁGA ÉS KÖRALAPÍTÓ TAGJAI 1905 -1909" címet, cégjelzése: „SZILÁGYI A. fényképész SZEGED". Az 53*47cm-es kartonra ragasztott 40*31 cm-es fénykép 46 névvel ellátott mellképet és a zászló fényképét tartalmazza. Októberben az Újdonságok rovat ír róla, hogy Mikszáth arcképét a Szegedi Napló arcképcsarnokának sorába felavatták és odahelyezték Enyedy Lukács, Kulinyi Zsigmond arcképei mellé. „Kiválóan sikerült művészi alkotás a nagy palóc arcképe, mely Szilágyi Arthur műterméből került ki, feltűnő hű­séggel, nagy bensőséggel megalkotva." (Novemberben adják hírül, hogy Nyi­lassy Sándor Mikszáth-festménye elkészült, és a Kultúrpalotában lesz kiál­lítva.) Műterme: Szilágyi egyik hirdetésében műtermének helyét így jelöli: „Somogyi-utca 24. sz. (Fehérkereszt-ház)". Ebben az épületben működött az 1880-as évektől Garai (Goldfinger) Ignácz, aki 1883-ban régi műtermét „üvegterem"-mé épít­tette át. 1889. évben bekövetkezett halála után özvegye az addigi művezetővel továbbra is fönntartja a műtermet, föltehetően 1903-ig (a művezető Heine Henrik Garai I. utóda lehetett). 1903 nyarán itt született Lintner Ferencné Brenner Sarolta fényképésznőnek Irén leánya, -1906 körül Rivoli fényirda. 1908-ban a Dugonics fényirda működött benne. 1912-ben Kövessy hirdeti itt magát. fi* 296 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom