T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913) (Szeged, 2009)

ÁLLANDÓ JELLEGŰ FÉNYKÉPÉSZET - Keglovich Emil (1892-1912)

Keglovich Emil (1892-1912) Keglovich Emil Bukovinában (Pojana Stampi) született 1856. jún. 23-án. Föltehetően Letzteréknél tanulta ki a fényképészetet, és ezért használja vérzőin az 1876-i szegedi kiállítási érmet is. 1882-ben már a Letzter és Társa cég művezetője. 1885-ben az országos kiállításonjeles közreműködéséért érmet kapott. 1888-tól a Letzter és Keglovich cég egyik tulajdonosa. Ebből az évből verzóján egy brüsszeli érmet használ, melyről semmit sem tudunk. 1891. nov. 24-én, 3 5 évesen nősült. Feleségül vette Till Herminát, aki Szegeden született 1864. jún. 25-én. Keglovich Emil 1892 őszétől a Kölcsey utca 8. sz. alatti műterem egyedüli tulajdonosa. 1896-ban elnyerte a millenniumi nagy érmet. 1897-ben műtermét a Kölcsey utcából a Klauzál térre költöztette. Novemberben mindkét újságban közzéteszi: „fényképészeti és festészeti műtermemet a mai napon Klauzál tér 7. sz. (Wagner F. A. és fia házában) megnyitottam." 1899-ben Szeged városa a párizsi világkiállításra Keglovich Emillel készíttette a fényképeket. Akiállításon 1900-ban fényképeivel nagy aranyérmet nyert. 1912. október harmadikán hunyt el Szegeden. Fényképészete: Mindezek alapján érthető, hogy verzóin megörökli a működését megelőző érmek használatát, sőt a negatív állományt is, bár az 1899. évi sorozathoz Klösz-féle árvízfénykép-reprodukciókat használ. Majd pályafutása alatt többször tapasztaljuk, hogy régebbi felvételeket is küld közlésre, kiállításokra vagy különböző alkalmakra. Önálló műtermében igyekezett megrendelőinek minden igényét magas fokon kielégíteni, pl. „a legújabb, az úgynevezett platin képek" és művészi akvarellek készítésével. Másfél évtizeden át működött nála Véber Ferenc fényképész, aki 1906-ban nyitott saját műtermet. 1893 májusában a jelmezeikben megörökített „Reök Istvánné ..., Pálfy Margit, Bakonyi Rózsa, Hämpfling Elza" fényképeinek remek kidolgozása keltett föltűnést a városban. 1894-ben nyilván Wagnerék megrendelésére lefényképezte a Klauzál tér déli oldalát, a Gál és Lengyel-paloták közé ékelődött egyemeletes régi Wagner-házzal. A levéltár őrzi az ideálmodott Wagner-palota homlokzati rajzát, melyhez a fénykép készült, az emeleten Keglovich részére elegáns műteremmel. A terv azonban csak terv maradt. A Klauzál tér déli házsorát három részletben vették föl, és állították össze. A nagyméretű fényképet panorámaképszerüen háromba lehet összehajtani. (54-55.) 284. kép fi* 186 <•<?>