Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
A gazdálkodás feltételének változása a második világháborúig
A lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságból élt. Az 1941. évi népszámlálás adatai ekkor még csak néhány, az általunk vizsgált településre vonatkoznak. 20 7 A népesség száma és a mezőgazdaságból élők aránya 1941-ben Település Népesség száma Mezőgazdaságból él % Jászszentlászló 3 174 2 623 83 Kiskundorozsma 19 671 13357 68 Kiskunfélegyháza 38 930 23 556 60 Kiskunmajsa 18 282 14 695 80 Öttömös 911 803 88 Pusztamérges 2 150 1 875 87 Szánk 4 660 4 046 87 Tázlár 4 156 3 776 91 A talajadottságok és a már korábban megszerzett termelési ismeretek birtokában próbálták megtalálni a mind jobb megélhetést biztosító gazdálkodási formát. Félegyháza környékén a nagy baromfitenyésztő hagyománnyal rendelkező gazdaságok egyre nagyobb mértékben tértek át a libatenyésztésre, majd a tömésre. A Dong-ér melletti hatalmas legelőkön - Petőfiszállás környékén - a szarvasmarha tenyésztés lendült fel. Tázlár, Bodoglár, Zsana buckás legelőin a juhtartás és a marhatartás volt a legfejlettebb. Az egyes tájegységek különböző gazdasági fejlődését jól mutatják az 1926-ban készült kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtár adatai is. 20 8 Az iparosok és kereskedők száma 1926-ban Kiskundorozsma Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kistelek Baromfi- és tojáskereskedők 134 1 Borkereskedők 15 8 12 2 2 Cséplőgéptulajdonosok 17 52 52 12 15 Dohánytözsdék 7 15 14 2 Gabonakereskedő 7 23 4 8 Gyümölcskereskedők 22 2 Kádár 4 10 10 1 4 Kertész 1* Kovács 37 52 39 40 13 Libakereskedők 6 Malmok 14 23 46 17 7 Marhakereskedő 5 2 1 1 7 20 7 KSH Az 1941. évi népszámlálás. Budapest 1976. 186. KSH Az 1941. évi népszámlálás. Foglalkozási adatok községek szerint. Budapest 1975. 204. 20 8 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára. Budapest 1926. 570., 571., 672., 678., 684. 45
