Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom - Kömpöc

A nagy távolság miatt 1890-re Jászkisér is eladta pnsztarészét. Az 1898-as birtokrészleti jegyzőkönyv szerint Felsőpáloson 59 ház épült fel, míg Alsópáloson 199 lakóház állt. Csólyospuszta Kiskunfélegyházához tartozott. Az 1894 tavaszán Félegyházán lábra kapó „parasztszocialista" mozgalmat ugyan megfékezték, de a vidék más területein is történtek megmozdulások.

16

1 Ennek következménye volt a még osztatlan földterületek, közlegeiők (puszták) fölosztása. 1895 júniusában Móricgáton fölparcellázták a lacházi közbirtokosság 500 holdas pusztáját, 1895. szeptember 19-én osztották föl Csólyost, néhány nappal utána Harkát és Kötönyt. Az események krónikása a pusztaosztás felett így elmélkedett: „Most benépesül a puszta, tanyák, kertek lesznek rajta, otthonuk az embereknek."

16

2 A fölosztásról a Félegyházi Hírlap a következőt írta: „Folyó évi szeptember hó 19-én kezdték meg a közpuszták felosztását Csólyoson. Már szerdán sokan mentek ki a távoli pusztára úgy, hogy csütörtökön kora reggel egész kocsitábor terült el az alsó csőszház környékén. A ködös reggelen a kocsik között szerte járó emberáradat, a szabadon legelő lovak, a nyugtalankodó gulya, a búsuló pásztorok arra az időre emlékeztették a szemlélődőt, midőn őseink 152 évvel ezelőtt ma virágzó városunk, még akkor puszta területét megszállották. A tábor mindegyre szaporodott. A szélrózsa minden irányából jöttek emberek, kik kocsin, kik gyalog. Egyik ősi jussát kivenni, a másik a földet vásárolni, a harmadik földet eladni jött. ... Az osztó mérnök személyesen mutatta ki minden az őt illető darab földet, melynek négy sarkára azután leverhette a mezsgyekarót. így mentek dűlőről dűlőre. ... Szombaton az osztást befejezték. Alig ütötték le egyes birtokosok a mezsgyekarót, Kistelek, Majsa és Kömpöc községekből megjelentek a földvásárlók"

1

6"

1 Csólyoson a betelepülés hamar végbement. Az 1910. évi népszámláláskor 1100 lakosa volt, már csaknem annyi, mint a korábban betelepült Pálospusztának.

16

4 Az első világháború előtt a két puszta lakói indítványozták az önálló közigazgatás létrehozását, azonban ez Félegyháza ellenállása miatt nem járt eredménnyel. A két puszta 1945. június 1-én vált önálló községgé Csólyospálos néven.

16

5 Kömpöc A Csólyossal szomszédos Kömpöc puszta az egri káptalan birtokában volt. Leginkább Félegyháza bérelte. 1801-ben a bérleti díj 3400 rh. forint volt, melynek fejében „...a kiárendált pusztát kaszálással, legeltetéssel és egyéb haszonvétellel — kivévén a szántást és vetést — tetszése szerént használhatja a város."

16

6 A pásztorok és a jószágok ellátásáról is találunk kimutatást:

16

7 16

0 BKML VI. 186. Az AFTH Bács-Kiskun Megyei Földmérési Felügyelőségének iratai. Pálospuszta birtokrészleti jegyzőkönyve 1898. 16

1 Fekete János 1995. 120. 16

2 Fekete János 1981. 151. 16

3 Iványosi-Szabó Tibor 1985. 286. 16

4 MSK. Új sor 42. A Magyar Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912. 557. 16

5 Fodor Ferenc 1995. 115. 16

6 BKML Kiskunfélegyházi Levéltár, Kiskunfélegyháza Tanácsülési jegyzőkönyvek V. 101. A. 1801. A 28. C.l . F.6. N.6. 16

7 Uo. 1802. A.16. C.2. F.2. N.22. 34