Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom - Bugac

Baromfiállomány településenként 1935-ben Település Tyúk Pulyka Liba Kacsa Összesen Jászszentlászló 7787 438 2 113 825 11 163 Kiskundorozsma 37 592 1 679 6 708 1 509 47 488 Kiskunfélegyháza 94 229 8 292 24 385 9 333 136 239 Kiskunhalas 63 277 5 468 10 495 5 547 84 787 Kiskunmajsa 47 751 6 609 13 491 5 467 73 318 Kistelek 8 679 343 928 192 10 142 Öttömös 1 634 115 454 33 2 236 Pusztamérges 4 673 686 1 102 226 6 687 Szánk 17011 4 738 5 255 2 874 29 878 Tázlár 19 045 2 051 7 767 2 133 30 996 Bugac Bugac 1950. február 1-én vált önálló közigazgatási területté. A Kecskeméthez tartozó pusztán már a 19. század második felében megindult a homokterületek parcellázása. Nagyobb lendületet azonban a 20. század elején vett. 1904-ben Kecskemét a monostori pusztán 33, egyenként hat holdas parcellát, 1906-ban 74 parcellát adott el.

12

8 A parcellázások később is folytatódtak. A gyenge minőségű homoktalajon kisbirtokok alakultak ki. „Mérhetetlen emberi erőfeszítést, munkát igényelt a bérlőktől az erdőirtás és a 129 buckák elegyengetése." E birtokpolitika következményeként alakult ki az a kis-, és törpebirtokos réteg, amely - hasonlóan a szegedi határ kisbérlőihez - szegénységre ítéltetett. Ennek arányát mutatják az 1947-es birtokmegoszlási adatok:

13

0 Birtoknagyság és a birtokosok száma Bugacon 1947-ben Birtok nagysága (kat.h.) B irtok száma 1-5 615 . 5-10 350 10-20 138 20-50 47 50-100 2 1003 1928-ban adták át a Kecskeméti Gazdasági Vasutat, mely nagyban hozzájárult a tanyai lakosság könnyebb piacra jutásához. Elsősorban a Kecskemétre, illetve a közeli Félegyházára jártak piacra. 12

8 Juhász Antal 2001. 189. 12

9 Juhász Antal 2001. 187. 13

0 Czakó Ferenc 1995. 56. 28