Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom - Kiskunfélegyháza

kot, kérvényében a birtok értéktelenségét vázolta: „Csodálatos kopár világ ez, alig hogy az ember elhagyja a vasút vonalát, valóságos sivatagba kerül. Emelet magasságú homokbuckák között kanyarognak a rossz dűlőutak. A homokbuckákon semmiféle vegetációnak nyoma sincsen, a kietlen és sivár pusztaságban néhány galagonya bokor és kutyatej tengődik gyéren... A homokbuckák között elterülő mezőgazdasági területek nagyon gyenge minőségűek, rendszerint csak rozs termelésére alkalmasak."

10

9 A nagybirtokokat az 1900-as évek elején parcellázták föl. A Sváb birtok felosztására 1906-ban került sor. 30 kisholdas parcellákat osztottak. A tehetősebbek kéthárom parcellát is vásároltak. A birtokokon tanyák épültek, falu csak később létesült.

11

0 Kiskunfélegyháza Közvetlenül a redemptio előtt alakult település 1745-ben több pusztát is megváltott. így hozzá tartozott Ferencszállás, Galambos, Csólyos, Kisszállás fele, majd Páka és Jakabszállás negyed része.

1" E rég elhagyott puszták birtoklásának jogát csak hosszas pereskedések útján tudta Félegyháza érvényesíteni a környező településekkel szemben.

11

2 A nemrég még földesúri alattvalókból redemptus gazdák lettek. Azok, akik később települtek be, vagy a megváltakozáskor nem volt elég vagyonuk, irredemptusokká, zsellérekké váltak. A közösség vezetését hosszú ideig a redemptusok birtokolták, így a maguk érdeke szerint szabályozták a földhasználatot is. Itt redemptus volt minden lakos, aki Félegyháza határának és pusztáinak megváltásában bármekkora összeggel részt vett, tekintet nélkül arra, hogy örökbirtoka és háza volt, vagy redemptus lakos, akinek csak háza volt, illetve aki állatállománya utáni hozzájárulás révén csak haszonélvezetet kapott a közös juttatásokból. A város lakosságának lélekszáma a természetes szaporodásnak és a folyamatos bevándorlásnak köszönhetően rendkívül megnőtt, az 1840-es években elérte a 17 ezret.

11

3 Erőteljesebbé vált a birtokfelaprózódás, a földnélküliek száma megszaporodott. Az 1854. március 4-én átadott, Ceglédtől Szeged felé kiépülő vasútvonal a gabonakereskedelemnek nyitott új utat. A kenyérgabona termesztés jelentőségének növekedését az 1870-es évekre a malmok száma is mutatja. Összesen 81 malom volt: 36 szélmalom, 43 szárazmalom és 2 gőzmalom. A malmokban kenyérlisztet, kukoricalisztet, árpadarát készítettek és kölest őröltek.

11

4 A gabonatermesztés növekedésének hatására a még meglévő közföldeket is kisajátították. A legrosszabbul azok az elszegényedett redemptusok jártak, akik belső telkeiket elvesztették, és a redemptio arányában a megmaradt külső legelőhasználatuknak megfelelő arányos részt sem kapták meg. E jogaikból és birtokaikból kisemmizett gazdákból szerveződött a pusztakeresők mozgalma - mintegy 800 család - kik évtizedekig pereskedtek jogaik visszaállításáért.

11

5 10

9 Szabadi Pál 1997.95. "" Juhász Antal 1997.63. 11

1 Mezősi Károly 1974. 332. 11

2 Metzner Károly 1932. 20. 11

3 Fekete János 1981. 78. A túlnépesedés következményeiről: (Bánkiné Molnár Erzsébet. 2000. 111.) "

4 Iványosi-Szabó Tibor 1985. 240. 11

5 Fekete János 1981. 123., Bánkiné Molnár Erzsébet 1999. 63. 25