Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)
A területtel foglalkozó irodalom - A vizsgált terület rövid története a 19. század második felétől a 20. század közepéig - Kiskunhalas
A vizsgált terület rövid története a 19. század második felétől a 20. század közepéig A hhoz, hogy a kutatott területen a mai gazdasági állapotokat megértsük, meg kell vizsgálni a már említett városok gazdálkodásának történetét. A kialakult birtokviszonyok, a talajadottságok, a növénytermesztés és az állattenyésztés lehetőségei közötti különbségek, a népesedési viszonyok hatással voltak a gazdálkodás fejlődésének irányaira. Kiskunhalas A tagosítás előtt Kiskunhalason a legnagyobb szerepe a marhatartásnak és a juhtartásnak volt. A tagosítás során kiosztott szántók és kaszálók mind nagyobb részt szakítottak ki a hagyományos állattartás területéből. Végül is az 1863-ban befejeződött tagosítás eredményeként az addig megszokott gazdálkodási rendszer fokozatosan átalakult. A tagosítás végeredményével szinte mindenki elégedetlen volt. Az elaprózódott és kiosztott homoki legelök a kis- és törpebirtokosok kezén szinte hasznavehetetlennek bizonyultak. A tagosítás leginkább a pásztorokat sújtotta, akik a legelőkről kiszorultak. Az új gazdákkal különösen a juhászok kerültek összeütközésbe. A földjüket elfoglalni akaró gazdákat elkergették, megfélemlítették. Ilyen körülmények között nem volt nehéz a tehetősebb gazdáknak a kisebb birtokokat olcsón összevásárolni, melyeket nagyarányú jószágtartással hasznosítottak. 7 5 Elsősorban gabonát és takarmánynövényeket termeltek. Az rozs és a búza vetésterülete mellett jelentős volt a tavaszi árpa és a zab aránya is. A kukorica vetésterületéről nincs adatunk. Nagy Czirok László leírásából azonban megtudhatjuk, hogy termelése a 19. század végére egyre nagyobb jelentőséggel bírt. 7 6 „A földnélküliek, bevándorolt szegényebb emberek s a zsellérek, hogy létfenntartásukat biztosítsák, bérföldeken feles, vagy harmados kukoricát vetegettek s így a kukorica termesztés aránya lassan erősödött. A hajdinát, kölest s lassan a többi gabonafélét is hátrább nyomta. így folyt ez az állapot a kukoricatermelés lassú növekedésével a vasút kiépülésig. Utána hamarosan, már a 80-as évek vége felé, a szállítások lehetősége folytán számos gazdálkodó és szemfülesebb parasztgazda sertéshízlalásra adta a fejét, s a piaci árak emelkedésével egyre nagyobb arányban termesztették a kukoricát." Gabonával bevetett terület (1902-1906) 7 7 Oszi búza kat. h. Oszi rozs kat. h. Kétszeres kat. h. Köles kat. h. Oszi árpa kat.h. Tavaszi árpa kat.h. Zab kat. h. Összesen 1902 őszén és 1903 tavaszán elvetett terület 6900 9800 450 600 90 2400 2400 22640 1902 őszén és 1903 tavaszán elvetett terület (30,5%) (43,3%) (2%) (2,6%) (0,4%) (10,6%) (10,6%) (100%) 7 5 Janó Ákos 1965. 83. 7f i Nagy Czirok László é.n. 113. 7 7 Polgármesteri jelentés 1905. 17., 1907. 21. 18
