Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

Dohánytermesztés

68. kép: Dohánymag vetése (Zsana, 2005.) A bevetett tálcákat szorosan egymás mellé rakják, középen cseréplécből szegeit keretek gátolják a tálcák elmozdulását, biztosítva a gyalogutak Ezután a medencét vízzel töltik fel. A szivattyút szívó ága a vízben van. így biztosítják a medencében a víz keringetését. A víz tápanyagtartalmát mesterségesen állítják be. A vállalat szakembere végigjárva a termelőket, a víz mennyiségének megfelelően állapítja meg az adagolandó tápoldatok mennyiségét. A tápoldatozást és a vízutánpótlást az előírt időben kell elvégezni. (69. kép) A mag kelése ezután indul meg. Egy sátorban egyidőben kell megtörténni a vetésnek, mivel fontos az egyidőben való kikelés, és az egyöntetű növekedés. Amikor a palánta levele eléri a 15 cm-t, fűnyíróval néhány centit levágnak belőle. Egy, a máiemlített betonkereten hosszában, négy fémkeréken guruló, a medencét átérő, fémszerkezetű állványt készítenek, melyre fölállva, a medence szélességének megfelelő, sínen mozgatható fűnyírót a szükséges mélységig süllyesztve vágják le a dohánypalánta levelét. A munka végzéséhez két ember szükséges, az egyik a fűnyírót üzemelteti, a másik pedig a szükséges ütemben mozgatja a keretet. A vágást kétszer-háromszor kell megismételni, a növekedés ütemének megfelelően. Erre azért van szükség, hogy a palánta szára erősödjön, ne a levelét növessze. A vegyszerezést háti permetezővel végzik. A palánta fölülről történő öntözést természetesen nem igényel. Ültetés előtt a tálcákból a palántát 30-as műanyagládákba szedik. A palánták tövét enyhén megszorítják, hogy ne száradjanak ki. A palánták tövén rajta marad a tőzeg, tartva a nedvességet, biztosítja a növény számára a palántálás utáni tökéletesebb eredést. 142