T. Knotik Márta: Patikák Csongrád megyében 1738-1947 (Szeged, 2007)
Patika kiállítás
A Megváltóhoz címzett gyógyszertár berendezése. PATIKA KIÁLLÍTÁS ________________ 18 93 nyarán nagy föltűnést keltett Szegeden a Megváltóhoz címzett gyógyszertár új bútorzata, melyet Bokor Adolf gyógyszerész Híd utcai patikájába helyi mesternél rendelt. Erről a Szegedi Napló is beszámolt július 20-i Újdonságok rovatában „Asztalos művészet” címmel: Bischof Imre jónevű szegedi műasztalos legújabb remeke egy „olyan állványfölszerelés, melyet napok óta látványosságszámba néznek meg a szegediek tömegesen, magasztalva Bischof asztalos művészetének szép produktumát. A gyógyszertárberendezés valósággal érdemes is a megtekintésre, mert a rajta szembeötlő asztalosműízléssel és a kivitel gondosságával a világkiállítások legkényesebb juryje előtt is első díjat lehetne aratni.” A patikabelső részletét fénykép őrzi a XX. század első éveiből; amelyen Bokor Adolf gyógyszerész kezében recepttel látható a táraasztaloknál foglalatoskodó alkalmazottak körében. A Bischof készítette patikabútorzatra még 1932- ben is elragattatással emlékeztek a Magyar Drogista című lapban: „Olyan művészi volt a patika berendezése, hogy különösen ebben az időben messze földről jöttek szakemberek annak megtekintésére.” A megrendelő, Bokor Adolf (1860-1932) gyógyszerész 1887-ben jött Szegedre és vette bérbe a Megváltó patikát, majd a következő év februárjában a gyógyszertár áthelyezését kérte a Híd utca 4. szám alatti Neubauer házba. Ennek sarokhelyiségébe rendelte az 1893 júliusában elkészült historizáló patikaberendezést. A száztizennégy éves bútorzat a későbbi viszontagságok ellenére értő kezek jóvoltából ma is tükrözi megrendelője igényességét, ízlését és mestere tehetségét. A berendezés kiállításunkon való elhelyezésének alapjául a család által őrzött fénykép szolgált. Az üvegajtós, szabadpolcos, fiókos bútorzat fenyőfa alapját dióborítás fedi. Az előlapok profilált szélekkel kiemelt, különböző formájú síkjait haboskőrissel fedték, díszítésük bemélyített faragás. A berendezés szépségét a korpuszokon sorakozó, azokat határoló, esztergályozott talpaza- tú, faragott korinthoszi fejezetű oszlopok és azok haboskőris borítása emeli ki. A párkányzattal párhuzamos keskeny architráv sávok - kacskaringós indáikkal - az oszlopfők vízszintes összekötői. A rozettával megtört pilaszterek - tulipánba végződő faragással - mintegy az oszlopok folytatásai a lábazat felé. A táraasztalok homlok- és oldallapjain kiemelkedő felületekre egymásba kapcsolódó, lángnyelves kagylókat komponáltak. A talpazatot világosszürke keskeny márványlapok szegik; az ajtókon rézveret és csokros sarokdíszű maratott üvegezés van; a fióklapokon latin föliratú zománctáblácskák és áttetsző üveggomb fogók. A korpuszok polcain a megye különböző gyógyszertáraiból származó, latin föliratú patikaedények: porcelán és esztergált fatégelyek, por- és folyadéküvegek sorakoznak. A táraasztalokon korabeli táramérlegek és egy domború mintázású, áttört mívű pénztárgép látható. A kiállítás jobb oldali részén, üvegezett vitrinben gyógyszer-előállításhoz is alkalmas, ma már csak ritkán látható eszközöket mutatunk be; többek között táramérlegek, pilulakészítők, tablettázók, kúpformázók szerepelnek. A vitrin fölötti hatalmas tablón kapott helyet a Gyógyszertár alapítások Csongrád megyében című térképes összeállítás; a Gyógyszertár alapítások Szegeden térképpel és archív fényképekkel illusztrálva. A megyéhez kapcsolódó jelesebb gyógyszerészek: Czukor János, Kováts Albert, Törmörkény István. Forster Károly, Váradi Lajos, Franki Antal, Aigner Károly, dr. Than Károly, dr. Széki Tibor, Simonides Antal, Csontvári Kosztka Tivadar, dr. Dávid Lajos, Rohrbach Antal. Farkas Sándor, dr. Novák Zoltán, életrajzi adataival, némelyekhez fénykép is tartozik. ÍR.' RiRl-MJ Mi /M 'Ví
