Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)
Endre Béla: Tanyák felhőkkel táplálkoznak. Tanyákat, Tisza menti füzeseket fest finom színharmóniákkal és halk lírával. Stílusa sok rokonságot mutat Tornyaiéval, de az ő képeinek világa gyengédebb, kifinomultabb, mint festőtársáé. Oroszlánrészt vállal a vásárhelyi majolikatelep létrehozásában, s annak munkásságában, termékeinek tervezésében folyamatosan részt vesz. 1899-től többször szerepel munkáival szegedi tárlatokon, s az 1910-es években a környék városaiban - Makón, Aradon. A Lucs-gyűjteményben látható „Tanyák felhőkkel” című munkája hűen illusztrálja Endre Béla lágy realizmusát. Az alacsony horizonttal ábrázolt alföldi tájban két fehérfalú tanyaépület alkotja a kép fő motívumait. A két épületnek a képmező kompozíciós középpontban elhelyezett fehér foltja határozottan emelkedik ki a mély zöldekkel festett horizontális látóhatárból. A bal oldali épület mellett emelkedő gémeskút apró motívuma jelenti a horizont fölé nyúló legmagasabb képi elemet. Az előtér táji részletében a sárgás, barnás tónusú árnyalatok dominálnak, melyek helyenként finom lilákba játszanak át. A képmező háromnegyedét kitevő égmező halványkékes alapszínébe halk zöldekkel festett felhők jelentenek finom ellensúlyokat, míg a tanyaépületek fölötti sávban egy hosszan elnyúló, oldott narancssárgákba játszó halvány vörös felhőfolt vágja két félrészre a kép felületét. A Hódmezővásárhelyhez közeli Szentesen élt Koszta József (1861-1935) festőművész, az alföldi festészet sajátos eszköztárú alakja. 1882-83-ban a bécsi akadémia tanulója, majd 1885 és 1888 között a budapesti Mintarajziskolában Greguss János, Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa, aki egy ideig Benczúr Gyula mesteriskolájában is tanul. A müncheni képzőművészeti akadémián is folytat tanulmányokat. Hazatérése után egy ideig Szolnokon dolgozik. 1897-ben a „Hazatérő aratók” című festményével elnyeri a Műbarátok ösztöndíját, majd 1900Tornyai János: Népoktatás a tanyán
