Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény (Szeged, 2007)

Endre Béla: Tanyák felhőkkel táplálkoznak. Tanyákat, Tisza men­ti füzeseket fest finom színharmó­niákkal és halk lírával. Stílusa sok rokonságot mutat Tornyaiéval, de az ő képeinek világa gyengédebb, kifinomultabb, mint festőtársáé. Oroszlánrészt vállal a vásárhelyi majolikatelep létrehozásában, s an­nak munkásságában, termékeinek tervezésében folyamatosan részt vesz. 1899-től többször szerepel munkáival szegedi tárlatokon, s az 1910-es években a környék városai­ban - Makón, Aradon. A Lucs-gyűjteményben látható „Tanyák felhőkkel” című munkája hűen illusztrálja Endre Béla lágy realizmusát. Az alacsony horizonttal ábrázolt alföldi tájban két fehérfalú tanyaépület alkotja a kép fő motívumait. A két épületnek a képmező kompozíciós középpontban elhelyezett fehér foltja határozottan emelkedik ki a mély zöldekkel fes­tett horizontális látóhatárból. A bal oldali épület mellett emelkedő gémeskút apró motívuma jelen­ti a horizont fölé nyúló legmagasabb képi elemet. Az előtér táji részletében a sárgás, barnás tónusú árnyalatok dominálnak, melyek helyenként finom lilákba játszanak át. A képmező háromnegyed­ét kitevő égmező halványkékes alapszínébe halk zöldekkel festett felhők jelentenek finom ellensúlyokat, míg a tanya­épületek fölötti sávban egy hosszan elnyúló, oldott narancssárgákba játszó halvány vörös felhőfolt vágja két félrészre a kép felületét. A Hódmezővásárhelyhez kö­zeli Szentesen élt Koszta József (1861-1935) festőművész, az alföldi festészet sajátos eszköztárú alakja. 1882-83-ban a bécsi akadémia tanu­lója, majd 1885 és 1888 között a bu­dapesti Mintarajziskolában Greguss János, Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa, aki egy ideig Benczúr Gyula mesteriskolájában is tanul. A müncheni képzőművészeti akadémián is folytat tanulmányokat. Hazatérése után egy ideig Szolno­kon dolgozik. 1897-ben a „Hazatérő aratók” című festményével elnyeri a Műbarátok ösztöndíját, majd 1900­Tornyai János: Népoktatás a tanyán

Next

/
Oldalképek
Tartalom