Nagy Imre - Szabó Tamás: A Képzőművészeti Gyűjtemény - Kiállításvezető a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításához (Szeged, 2007)

Szőri József - Kukovetz Nana

Ismertető a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményéről llT\ Ebben a periódusban a szegedi piktúra még nem igazán tudta kiérlelni sajátos, egyéni karakterét, inkább az alföldi festészet egyik erős, de eredeti jegyekben szűkölködő ágának mutatkozik. Ebben a mezőnyben talán Szőri József munkássága szá­mít kivételnek, aki sajátos posztimpresszionista megoldású vásznaival a kor nemzetközi festészeti törekvéseivel mutat párhuzamokat. Szőri József (1878-1914) szegedi születésű fes­tőművész, aki 1900-ban Münchenben Hollósy Simonnál kezdi művészeti tanulmányait. Később részt vesz a nagybányai szabadiskola munkájában is. 1907-től a KÉVE tevékeny tagja. Megszerzi az ügyvédi diplomát is, és él ebbeli képesítésével. 1909-ben néhány hónapot Párizsban tölt, ahol to­vábbi festői stúdiumokat végez. 1913-ban alapító tagja az Alföldi Képzőművészek Egyesületének. 1914-ben sikeres kiállítást rendez Münchenben. Hadnagyi rangban hal hősi halált a Kárpátokon át betörő oroszok ellen vívott harcban az uzsoki szo­rosnál 1914. október 1-jén. Tragikus hirtelenséggel megszakadt életmű az övé, amelynek megmaradt kisszámú emléke egy tehetsé­ges, friss, impulzív munkákkal jelentkező művészről szól. A „Dolgozó parasztasszonyok'’ című vászna Gauguin breton témájú képeinek formavilágával mutat erős rokonságot. Négy, fehér fejkendős, szí­nes népviseletbe öltözött asszonyt ábrázol egy sö­tétzöld könyöklőfalú veranda belsejében. Ölükben lapos kosarak, előttük nagy, mély kosarak, melyek­ben zöldellő foltok jelzik a növényi termést, amely- lyel dolgoznak. Ruháik kontrasztos csíkjai, alakjuk erőteljes kontúrozása mind a posztimpresszionizmus óriásának hatásáról árulkodik. Még az a megoldás is, ahogyan a zöld könyöklőfal fölötti narancssárga mezőben halványzöld növényi motívumokat helyez el, felidézi Gauguin dekoratív hatású kompozíciós elemeit. Bár kétségtelen az erős sommázó szándék a műalkotás festésmódjában, mégis feltételezhetjük, hogy befejezetlen - bár ebben az állapotában is ma­ximálisan kiérlelt - művel van dolgunk. Az „Interieur” címen kiállított másik műve ki­dolgozottabb, a teljes befejezettség érzetét kelti. A polgári szobabelsőben ábrázolt két nőalak, a bú­torok és a szoba berendezésének ábrázolása itt is a francia posztimpresszionizmus hatását mutatja, ez esetben azonban inkább Van Gogh festői megol­dásait látjuk visszaköszönni. Az előtéri, virágmin­tás kendővel leterített asztal, illetve a nagymintás szőnyeg a mű dekoratív hatását erősíti. A kerek asztalnál hímző nőalak foteljának zöld foltja, s különösen annak a néző felé eső sarka a kompo­zíció rendező tengelyét alkotja. A festmény a hatá­rozott térélmény ellenére erősen síkban tartott, és stílusában teljességgel összhangban van a korabeli legmodernebb törekvésekkel. Ennek összefüggésé­ben különösen érdekes lehet annak felvetése, hová fejlődött volna Szőri József művészete, ha élete nem ér véget ily tragikus hirtelenséggel. Szőri József: Dolgozó parasztasszonyok Kukovetz Nana (1885-1919) festőnő szegény sor­sú családban születik Szegeden. Kezdetben Tóth Molnár Ferenc szegedi festőművész segíti. 1902-ben sikerül néhány hónapot a nagybányai művésztelepen eltöltenie. A következő esztendőben Vajdahunyadon találjuk, Hollósy nyári művésztelepén, ahol megis­merkedik Ziffer Sándorral is. 1905-ben megpályáz­za Szeged város ösztöndíját, s abból 1906 nyarán ismét Nagybányára utazik. 1906-ban megrendezi első kiállítását Szegeden, s annak bevételéből rög­tön Párizsba megy, ahol az Académie de la Grand- Chaumiére növendéke lesz. Meghatározó élmény számára a Gauguin és Cézanne műveivel való ta­lálkozás. Ennek a hatásnak a kiemelkedő példája az erős kontúrozású, elkülönült színmezőkre ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom