Katkóné Bagi Éva: Így öltözködött a "szögedi nemzet" : A szabóipar dicsérete (Szeged, 2007)

Szegedi szabók a 20. sz. első felében

Csernák Illés férfiszabó, Lengyel u. 26. 1911-ben aktív. Csikós Antal férfiszabó, Harmat u. 4.1911 -ben aktív. Csikós Antal magyar szabó, Veresács u. 38. 1933ban aktív. Csikós Elek férfiszabó, Stáció u. 2. 191 l-ben aktív. Csikós Elek női szabó, ipartest. Szentháromság u. 35.1933-ban aktív. Csipei Árpád férfiszabó, ipartest. Petőfi S. sgt. 9. 1933-ban aktív Csipei és Váczy férfiszabók, Kígyó u. „Jólhangzó cégnév és gyors felfutás jellemezte abban ag

% időben eigt a szabóságot. De valahogy az üzletelés került előtérbe, majd a két cég szétváltan folytatta a szakmát és a színvonal is csökkent. Majd házfignökség juhászat és még ki tudja mi következett Csipei mesternél. Váczy ura

t személyesen nem ismertem, de hallásból úgy tudom komolyabban foglalkozott a szakmával és gazdálkodott is." Csókási András férfiszabó, Hóbiárt b. u. 33. 1911ben aktív. Csonka István férfiszabó, Bécsi krt. 33. 1911-ben aktív. Csonka Istvánné magyar szabó, Mátyás tér 8. 1933ban aktív. Csonka János férfiszabó, Alsóváros „Inasisko/ás kollegámról annyit tudok, hogy nagyon szép munkája és nagy szorgalma volt. Korosztályomhoz tartozott, együtt végeztük a mesterképző szabász tanfolyamot is, de sajnos őfiatalon meghalt." Csordás Sándor férfiszabó, ipartest. Sajka ul. 14. 1933-ban aktív. Csóti Gyapjas Imre férfiszabó, Vár u. 7. ,A Csáti szalont és annak történetét igen közelről ismerem, mert ott töltöttem segéd éveimet a háborúba menetelig és ott folytattam utána is. Sima modorú ember volt, éppen úgy szerette a munkásait, mint megrendelőit vagy a családját. Különösen tiszteltük egymást, sok hasznos szakmai segítséget, biztatást kaptam tőle. Mivel nem volt alkalmam máshol elkészíteni saját ruháimat, nála elkészíthettem, sőt hozzásegített, hogy olyan színvonalas legyen, mint amilyen a szalonjában készül. Tőle jártam szabásztanfolyamra és nagyon örült, hogy olyan ambíáóval foglalkozom a szakmával. Fiatal segéd létemre munkaelosztásban és bérezésben hamar az elsők közé sorolt, 6—7 segéd sfinte állandóan dolgozott neki. A belváros igen tekintélyes szalonja vonzotta az igényes vevőket, akik megelégedéssel vitték a ruhákat, de a cégjó hírnevét is. Ügy mondták abban az időben, hogy „vevőköre a torony alul van ".En ma is le tudnám írni név szerint milyen személyiségeknek varrtam. Sok esetben a próbákhoz is lehívott, mert hirdette, hogy a szabászatot a próbálással összhangban kell végezni. Egt én is elsajátítottam és követtem életem folyamán, ilyen gyors és értelmes előrehaladást egyetlen iparosnál sem szerezhettem volna. Csóti úr szórakozásban is csak a munkásaival érezte jól magát. Szilveszterezni is együtt mentünk 12-en. Az Olaszka és Rafjaihoz vendéglőben reggelig mulatva együtt kezdtük az újévet. A munka mellett a családjainkról, a gondjainkról sem feledkezett meg. így történt, hogy az eljegyzési kalácsot abban a sfigorújegyrendszeres időkben a felesége, Manci néni sütötte nekünk. Ekkor 1942 karácsonya volt és 25 dkg kenyér járt egy napra egy könnyű testi munkásnak, és egyéb élelem is hasonlóan nagyon szűkösen. A szakma mellett jóízű beszélgetések is zajlottak, ami ugyan érintette a szakmát is. Egy történetet leírok a sok közül. Mesterem Kekk I^ajosnál dolgozott, aki igen színvonalas szabó, majd szabász volt, de munkában és fizetésben pontatlan. Több segéddel dolgoztatott és túlóra is elég sűrűn előfordult. Míg a bért 48 órára kifizette, de a túlórákat feljegyeztette mindegyik munkásával. A feljegyzés a segédek mögötti falra, vonalak húzásával történt, de ezeknek a kifizetésére nem akart sor kerülni. Sokat távol volt a mester az üzlettől és mindig a helyettesére hivatkozott, de senkit sem bízott meg helyettesítéssel. Míg egyszer Csóti mesterem rákérdezett, hog ki a helyettese, akkor rámutatott, hogy „Te". A vonalkák egyre szaporodtak afalon, már úgy tűnt, mintha valami új falminta készülne. A munka ment mindig rendesen és szaporodtak a vonalak. Egyszer Csóti mester feladta és el akart menni. Eg semmiképpen sem tetszett Kekk úrnak, így a sok túlóra lerendezésére kötöttek eg megállapodást: Kekk Kulcsár I^ajos megtanítja Csóti urat szabni, ami meg is történt. Amikor a háború után hazajöttem ag oroszfogságból és felkerestem a Csóti családot, már nem a Vár utcában találtam rájuk, mert a háború utáni változás, nag felfordulást hozott a szakmának is, de különösen a vevőkör szétesése, akik korábban tekintélyes emberek voltak, lettek földönfutók. lg a nag Csóti szalon is csak eg kis összezsugorodott szabóság lett. Eg hónap után kenyér után kellett négyem máshol. Mégjópár évet íg kínlódott a mester, majd bekényszerült a szövetkezetbe, a Boldogasszony sugárúton dolgozott nyugdíjazásáig. Közöttünk a tisztelet és barátság megmaradt, de most már csak ag emlékezés." Daczi Veron női szabó, ipartest. Kölcsey u. 8. 1933-ban aktív. Damm Károly férfiszabó, Apáca u. 5. 1911-ben aktív. Dávid Gyula magyar szabó, Bercsényi u. 15. 1933ban aktív. Dávid Pálné női szabó, Br. Bánffy D. u. 21. 1933ban aktív. Deák Júlia varrónő, Apáca u. 22/a 1933-ban aktív 69