Az ezerarcú Móra Ferenc (Szeged, 2007)

Balogh Csilla - Dr. Bende Lívia: Móra Ferenc ásatásai (katalógus)

MÓRA FERENC ÁSATÁSAI (KATALÓGUS)28

1. Ada (ada, Szerbia)

Nagy Lajos adai tanító szépszámú leletet hozott be a szegedi múzeumba, amelyek vályogvető gödrök ásása során kerültek elő. Móra Ferenc 1907. október 1-jén elutazott Adára, hogy ásatást kezdjen, de a földtulajdonosok nehezen álltak kötélnek. Végül mégis megkezdhette az ásatást. Négy téglavetőből is kerültek elő leletek. Móra beszámolója alapján a Komlós Gergely-féle téglavetőből szarmata kori anyag került elő, valamint kb. 200 avar sírt hánytak szét a munkások. A Zapletán-téglavetőből avar telepre utaló edénytöredékek, a Petőfi- és a Zadruga- téglavetőből avar sírokból származó edények kerültek a szegedi és a zentai múzeumba.

2. Algyő (Csongrád megye)

Tömörkény István 1907. március 18-22-i napló- bejegyzése szerint „az ásatást Móra könyvtáros végezte”. Az ásatást a plébániakertben kezdték, mely „nem gazdag, de kielégítő eredményt adott.” Összesen két csontvázat találtak. Középkori és népvándorlás kori leletek kerültek elő.

Több mint 20 évvel később, 1929. június 18-án Gonda Antal állomás melletti földjéről hozott be szarmata leleteket a múzeumba, amelyek hitelesítésére Móra a helyszínre sietett. Itt 3 sírt talált szarmata kori leletekkel.

3. Alsóközpont-piactér

(ma Mórahalom, Csongrád megye)

1928 októberében Balogh Tibor rendőr-főfelügyelő jelentette, hogy a központban, a Piactéren embercsontokat talált. Ásatást az építkezés miatt nem lehetett tartani. Móra Kiss Andrást küldte a helyszínre, ahol 6 szarmata sír került elő.

4. Alsótanya (ma röszke, csongrád megye)

1906. március 6-án Móra Vecsernyés Lőrinc tanyáján. a halom déli és keleti oldalán 12 népvándorlás kori sírt talált. 1931. március 23-án Csiszár J. földjén szarmata csontvázak kerültek elő.

5. Átokháza-Bilisics

(ma Ásotthalom, Csongrád megye)

Először 1905 novemberében végzett ásatást Móra Ferenc a Lófogdosó-szigeten, ahol kilenc avar sírt talált.

1926. szeptember 22-én Palkovics István Átokháza 442. sz. alatti lakos földjén újból ásatott a múzeum. Ekkor egy avar kori sírt találtak, a többi elpusztult. Másnap Kalmár Lukács 12 hanyatt, nyújtott

helyzetbe fekvő csontvázat bontott ki, melyeknek rézkori mellékleteik voltak. Később a szomszédos Palkovics földről is előkerült egy gyereksír.

6. Átokháza-hajnal János földje (ma Ásotthalom, csongrád megye)

1932 júliusában Kotormány János őskori zsugorított sírokat tárt fel.

7. Átokháza-ördög Lajos földje (ma Ásotthalom, Csongrád megye)

1934 márciusában 2 bronzkori sírt bontott ki Kotormány János.

8. Baks (Csongrád megye)

Móra 1914. május 25-30. között ásatott a Pal- lavicini-uradalom baksi majorja környékén egy kettős halmot. Az eredmény nem volt nagy: őskori és késő középkori cserepek kerültek elő. Ezután a baksi szőlőkben folytatta munkáját. Kelemen és Juhász Istvánná szőlőiben a már előzőleg megbolygatott csontvázak mellett Árpád-kori karperecét és S végű hajkarikát talált.

9-10. Bogárzó-A és -B (ma Szeged, Csongrád megye)

1930-ban Móra Ferenc 22 sírt tárt fel Vér István földjén, ebből három a szarmata korból, a többi a késő bronzkorból származik.

11. Bökény (ma Apátfalva, Csongrád megye) 1924-ben Kovács József régiségek előkerüléséről értesítette a múzeumot, amelyeket a Maros békái szakaszán találtak. Pénzhiány miatt azonban ekkor nem lehetett ásatást végezni. Móra Ferenc végül 1924. október 15-22. között ásatott itt. A község legszélső utcájában, a vasúthoz pár száz méterre fekvő telken népvándorlás kori edénytöredékeket és hat megbolygatott sírt talált melléklet nélkül. 1924 októberében a bokányi káposztaföldeken is kísérletezett ásatással. A Maros-parttól 4 km-re (az ásatás színhelyét nem nevezi meg pontosabban) két m2-en égett agyagréteget, telepnyomokat talált, amelyek a halom lehordásakor tönkrementek.

12. Csóka-Bara-part (Coka, Szerbia)

1912-ben, a csóka-kremenyáki ásatás utolsó napjaiban hirtelen beállt a tél, ezért abba kellett hagyni a munkálatokat. Ekkor Móra három emberrel próbaásatást tartott a Bara-parton. A lelőhely a falu menti magas partokon helyezkedik el. Bronzkori kés, tokos véső, karperec, sarlótöredék került elő.

28 A katalógust Bálint Alajos: Csanád, Arad és Torontál K. E. E. vármegyék régészeti katasztere (Csanádvármegyei Könyvtár 37, Szeged 1941), Kiss Magdolna: Móra Ferenc régészeti munkája (JATE Régészeti Tanszék, szakdolgozat. Szeged 1979) és a Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattárában lévő, kéziratos Móra-hagyaték felhasználásával állítottuk össze.