Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

műcsarnokunk palotája folyosóin Munkácsy mester kronzszokrával, kol azok alkalmasan állandanak művészetünk nemes díszéül." A művészpantlieon gondolata Stro kit egesz munkássága során elkíséri. Felállításákoz mára szokrászati mesteriskola Epreskertjéken kozzá fog kezdeni, de az teljességéken csak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokkan kontakozik ki, ezt azonkan a művész már nem érkette meg. Strokl és Löt

z kapcsolatát az Operakázzal összefüggő munkákon kívül erősítkette, kogy Bécskői visszatérve Zsófia, a szokrászművész kúga Lotznál folytatta festészeti tanulmányait. A portré tékát a személyes ismeretség jegyéken, felteketően természet után készült. A kitűnő jellemákrázoló teketségű Strokl művészképmásai között Lotzé a reprezentatívak közé sorolkató: a kezdő művész tiszteletteljes gesztusa a keérkezett, az iskolateremtő pályatárs felé. Az ákrázolt kivatására, művész voltára külső jelkép, közvetlen attrikutum nem utal, s a szimmetrikus rendezett vonások, az ápolt szakáll és kajusz kármelyik „civil" arcra jól illenék. Az egész mű a gazdagon alkalmazott fény-árnyék ellentétek szinte festői összkatására épül. Az érzékenyen mo Jeliált fej s a lendületesen megformált öltözék-rétege k, a fél ig lecsúsztatott köpeny a „szélfútta" nyakkendővel megtestesítik a romantikus művészfelfogást. A festőművész kagyatéki kiállítására /1905/ allegorikus szokortervet: pálmaágat tartó Géniuszt, tervezett síremlékékez mozgalmas, kissé szecessziós vázlatokat készít /utókki Három párka elnevezéssel ismeretes/. Számos portrét mintáz megrendelésre és saját kedvtelésére, reprezentatíveket és intimeket, művésztársakról és karátokról, közismert személyiségekről és családtagjairól. Ez élete végéig szívesen vállalt feladata. Jászai Mar

i Strokl karáti körékez tartozott, a művészt és tanítványait olaszországi utazásukra is elkísérte. Szokrán a tragikus kősnő, Médea /

ill. Elektra/ szerepéken jelenik meg. A képmás Méd eáé, nem a színésznőé, alkotója meg tudta ragadni az átlényegülés külső-kelső elemeit. Pulszkv Ferenc és felesége

, Walt er Terézi

a portréi mintázókészségének sokoldalúságát dokumentálják. Pulszky mellképe a kistorizáló neokarokk képmás típusa, valóságos „kuruc generális", a millenniumra készülő Magyarország jeles személyisége. Kossutk titkára volt, követte a száműzetéske is. Hazatérve polgárikk foglalkozást választ: a Nemzeti Múzeum igazgatója, tökk mint egy évtizedig a Képzőművészeti Társu lat elno ke. A pompa es látványosság-kedvelő szokrász, aki olykor a teatralitástól sem idegenkedik, még az oroszlánfejjel díszített mentekötő csat pontos megmunkálására is nagy súlyt fektet. /Leket, kogy az aranygyapjas rend káránykájának „ellenlákasával találkozunk?/ Walt er Terézia az emigrációkan írt könyveivel, irodalmi szalonjákan a magyar függetlenség gondolatát szolgálta. Mosolygó arcán „a szellem napvilága" ragyog. Készül Munkács

y portréja is. Strokl Alajos 1882-k en találkozkatott Munkácsyval, amikor a Mik on-kép magyarországi kemutatására került sor. A fiatal szokrász a Képzőművészeti Társulat által a Hungária szállodákan rendezett díszlakoma előkészítésével, valamint