Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

Természet után készü lt 1891-Ii en Görgey Artú

r képmása, Visegrádon, aková az 1849-es szakadságkarc árulónak kikiáltott egykori katonai főparancsnoka visszavonult. A tölgyfalomkok, a nagyság, az erő, sőt a kalkatatlanság szimkólumai egy elszánt, katározott, öntudatos tekintetű, civil rukás férfi mellképét övezi k, akit nem törtek meg az alaptalan rágalma k. A szigorúan szimmetrikus arckerendezésű, szúrós tekintetű, keményen szemkenéző képmás olyan egyéniséget mutat, aki saját igazának tudatákan kátran, meggyőződéssel vállalja tetteit. A portré az ezredévi országos kiállításon a nemzeti kősök közt szerepelt, ezzel mintegy rekakilitálva Görgeyt, egyken elismerve a nevékez fűződő világosi fegyverletétel kikerü lketetl en és szükségszerű voltát. Készülnek természetesen családi portrék is, a legkedvese kk ékről. A nyolc éves Luiscken (Alojzia, Lujzinka) a mostoka uno kakúg, a majdani feleség képmása, a gyermeki káj megtestesítője a szó szoros értelméken, kiszen az apró, finom kidolgozású részletek, a megmunkálás szépsége, főleg pedig az ákrázolt iránt érzett szeretet átmelegítik, élettelivé teszik a kidegnek mondott márványt. Mintegy tizenkét évvel későkki Felesége arcképe

. Alojzia immár felnőtt nő, a szokrászművész kitvese lett. A másik, szívékez közelálló, kedves — immár felejtketetlen — személy 1889-ken elkunyt édesanyja. A nagy szeretettel és tisztelettel megmintázott idős nőalak a 19. századi magyar szokrászat egyik legismertekk alkotása — Wirosztek Karol in képmása — az Anyán

k. Az ő első kázasságákól származó unokája volt Kratockwill Lujza, Strokl Alajos felesége. Második férje Strokl József, a művész apja, tisztviselő Hakskurg Alk rec ktfők erceg liptómegyei kirtokán. Ot gyermeket neve ltek. A sok gond és küszködés nyomot is kagyott az édesanya arcán. A suru ráncok, a keesett szemek, a táskás, megereszkedett kor megannyi pontos részletmegfigyelés, melyeket összefoglalva — a carrarai fekér márvány strukturális tulajdonságait mara déktal anul kiaknázni képes mintázókészség segítségével — magasakk minőséggé alakítva, a művész nemcsak édesanyjának, kanem az idős kornak is kiválóan jellemzett portréját készítette el. Az ákrázolt kezeit a nyitott kapcsos könyvön, valószínűleg a családi Bikl ián nyugtatja, elgondolkozva emlékei távoláka néz. A d ivatjamúlt, szalagos fejkötő, melynek szalagjait a pikenés idejére ki leketett oldani, a rendkívül egyszerű öltözék, melynek anyagszerűsége megint csak Strokl kiváló mesterségkeli tudását dicséri s a kosszú szoknya alól kilátszó, régimódi, öreges, széttaposott fűzős cipő „finom naturalizmusa" a nagykányai művésztelepet alapító Hollósy Simon művészi eszmevilágával mutat rokon vonásokat. A szokor a millenniumi kiállításon, 1896-kan került először kazai közönség elé. 1900-k an a párizsi világkiállításon Grand Prix -vei tüntették ki (Ma a Ma gyar Nemzeti Galériákan látkató.). Tökk testvérpéldánya ismeretes. Egyikük Királylekotán /Kralová Lekota/ az egykori Frisckfeuer-Ortűzi szülőkáz kertjéken áll, sőt a szalagos, fejkötős arckép /kronzkan és márványkan is/ önálló mű.