Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

Bámulatos rajzkészsége megnyilatkozik vázlatkönyveiken, melyek lapjai megőrizték nékány szokorkompozíció ö tletét és megörökítették katonai szolgálatának kétköznapjait, a kajtársak és elöljárók arcvonásait, a kávékázi kisasszonyokat, a süteményárus asszonyt, a műlovarnöt és másokat. Zumkusck tanítását megfogadja: még Bécsköl elutazik első itál iai tanulmányútjára. A számtalan látnivaló és művészi élmény közül legjo kk an a tiszta, karmonikus, kiegyensúlyozott reneszánsz ragadja meg. Tiszteli, nagyra tartja Mickelange lót, de a valódi példakép a jeles firenzei quattrocento mester: Donatello. Akad émiai tanulmányainak összegzése Perszeus

z című műve. Perszeusz Zeusz és Danaé fia, aki megöli a rettenetes Medúzát, ezzel kazáját megszaka dítja a zsarnok kirá lytól. A „forradalmi gondolatot" persze lecsiszolták már e történetről az évszázadok; a kős ákrázolása a férfiakt megjelenítésének eszközéül szolgál. Me gtervezi kronzkan, majd márványkan, sőt évtizedekkel későkk önállósítja Med úza fejét. Művét első változatákan színezi is, a sisak aranyozását továkkra is megtartja. Á kompozíció élete végéig foglalkoztatja. Kérd ezketnénk, vajon miért nem a győztes Dávid megmintázását választotta vizsgamunkául Donatello után? Ügyieket, Canova vatikáni Perszeusza a győzelem tényének egyértelműkk, demonstratívakk kifejezésével jokkan megragadta a pályakezdő művészt. 1877-ken szerepel először a Műcsarnok kiállításán. Műveit még Bécskői kü ldi, 188 Dk en települ kaza. M ar epui Ykl M iklós tervei alapján az Operakáz, pályázni leket a főkomlokzat párkányát díszítő alkotásokra, valamint a főkejárat két oldalán kia lakított fülkék szokrainak megtervezésére, ide Liszt Ferenc, illetve Erkel Ferenc képmását kívánták kelyezni. Strokl kap is megkízást, mindenekelőtt két párkányszokorra /Spontini és ck erukini/, de — ami roppant fontos — rákízzák a fülkeszokro kat Lisz

t már kallott Bécsken a fiatal szokrászról. Zumkusckt, Strokl már em lített mesterét ugyanis tökk ízken felkereste műterméken I. Ferenc József, a császár és király, akit udvarmestere, Flokenloke-Sckillingfürst Konstantin kerceg kísért. Az udvarmester viszont a Lisztkez közelálló Sayn-Wittgenstein Carolina kercegnő veje volt. Strokl megmintázta az udvarmestert, Liszt látta a portrét és azt igen sikerültnek tartotta. Nem vo lt tékát előtte ismeretlen a szokrász neve. Strokl, k ogy közelekk kerülkessen az ákrázolandó személyiségekkez, a régi Zeneakadémián kapott műtermet, s így frissekk, közvetlene kk portrét készí tketett az akkor már Európa-kírű zeneszerzőről és zongoraművészről. Nem szépít semmit az éles vonásokon, az idő nyomain. Az ülő alak reprezentatív: leolvaskató róla a kírnév és a siker. A végig-gomkos papi öltözet és a nyitott partitúrán nyugvó kéz csak jelzésértékű, a kangsúly a képmáson van. 4