Szatmári Gizella (szerk.): Strobl Alajos (1856-1926) szobrászművész emlékkiállítása (Szeged, 2006)

A szobor tehát 1912-ben, ősszel, helyére került, avatása azonban egyre húzódott: a város a Zala György tervezte Deák Ferenc szoborral egyszerre kívánta ünnepelni Széchenyit, később pedig a fogadalmi templom alapkő-letételével is összevonták volna. De nem történt semmi, hiába adott szarkasztikus megjegyzéseket a szobor „szájába" a Szegedi Napló: „Itt vagyok már 10 hónap óta és még nem láthattam sem a várost, sem szomszédaimat... amint megérkeztem és felállítottak a pódiumra, azonnal csalánzsákot búztak a nyakamra, a derekamra, ... oda is kötöttek hozzá, nehogy kedvem kerekedjen kibújni bel őle... Kedves Szerkesztő Úr!... önök, akik mindenkit le szoktak leplezni... leplezzenek le engem is...! "A templom alapkő- letétel ere végül 1914. június 21-én került sor, a szobrokat pedig minden különösebb ceremónia nélkül befogadta a város. A Nemzeti Emlékcsarnok Klebeisberg Kunó kultuszminiszter, 1927-től haláláig /1932/ Szeged országgyűlési képviselője, koncipiálta és a helyi erők hathatós segítségével és megértő támogatásával létre is hozta az új kulturális centrumot. Ez Szeged nagyvárossá válásának egyik fontos mozzanata volt. A tervek a fogadalmi templom köré csoportosulnak, azon templom köré, melynek építését 1880 -ban a nagy árvíz után határozta el a város képviselőtestülete. Eszerint s ez akár szimbolikusnak is tek inthető, avail ási középpontot, a templomot egyházi és világi rendeltetésű létesítmények veszik körül: a Temesvárról áttelepült csanádi püspökség rezidenciája, a papi szeminárium és kollégium épülete, valamint a korábban Kolozsváron működött egyetem orvosi karának intézetei, valamint a kémiai és fizikai intézetek. Az épületek földszintjének árkádos kialakítása — Rerricb Béla munkája — Klebelsberg programja szerint lehetőséget nyújt „a magyar tudományosság úttörői és kiválóságai" emlékének megörökítésére: mellszobrok és domborművek elhelyezésére. Hasonló feladatot látnak el az Országos Levéltárban Dudits Andor falképei, melyek szintén Klebelsberg megbízása alapján „szellemi életünk fejlődésének mozzanatait" ábrázolják. /Pázmány és az általa al apított nagyszombati egyetem, Rákóczi Rodostóban és Mikes, Bessenyei, Ányos, Orczy és a pesti pálos könyvtár s tb./ A Nemzeti Emlékcsarnok — Nemzeti Pantb eon — kialakítása formailag a bolognai, páviai, padovai egyetemek „történelmi emlékektől gazdag csarnokaira" vezethető vissza, de ami ennél fontosabb, az alapgondolat a hazai művelődés hagyományainak és jeles művelői emlékének megörökítését célozza, s bár e nemben nem első, mivel sikerült megvalósítani, később bővíteni, sőt az utókor számára megőrizni, jelentősége igen nagy. Kazi nczy már 1825-ben ezt írja a szobrász Ferenczy Istvánnak: „... szeretném, ka nevezetesebb embereink büsztjöket dolgoznád..." egy majdani Pantheon céljára, ilyesmit tervezett jó néhány évtizeddel később Stróbl Alajos a budapesti szobrászati mesteriskola Epreskertjébe. M egmintázta számos művésztársa /Lötz Károly, Munkácsy Mihály, Schulek