Molnár János: Az 1956-os forradalom Szegeden és Algyőn : Ahogyan átéltem és láttam (Szeged, Móra F. Múzeum Múzeumi Tudért Alap., 2006)

Az 1956-os forradalom Algyőn - A forradalmi ifjúság

Megkezdték a kiszorítás játszmájukat. A hatalmukat visszaszerezni minden áron! Ez volt a fő feladatuk! Most már ez országosan is megindult. Megalakult a sokakat megtévesztő „Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány", a szovjet tankok támogatásával. Mi azonban tartottuk magunkat. A megbízást, amit a néptől kaptunk, nem adtuk fel! A kettős politikai erő Az elnök és a titkár közölte velem, mivel megváltozni látszik a politikai helyzet és az erőviszonyok, ezt nekünk is figyelembe kell vennünk! Mivel a kommunisták erőre kaptak és szervezkednek ellenünk, párbeszédet kell velük folytatni. Ez a község érdeke is! - mondták. Ok jobban politikusok voltak, mint én — ezt már korábban is megállapítottam. Nekem mindig csak a forradalom győzelme járt az eszemben - most pedig itt van, menni kell párbeszédre az ellenséggel! A megbeszélt találkozóra ketten mentünk el az elnökkel. Ez a pártiroda akkor a patika épületében volt. Mindenre fel voltam készülve. A kézigránát itt lapult a kabátom belső zsebében. Irány a csapda! — gondoltam. Ahogy az épületbe beléptünk, mindent megfigyeltem, a visszavonulás irányát és lehetőségét is. Már vártak minket. Arról volt itt szó, hogy most már mivel megváltoztak az erőviszonyok, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ezt szorgalmazták ők. Ebben mi nem egyeztünk bele. Akkor legalább vegyük figyelembe az ő igényeiket is - kérték ők. Tehát részt kérnek a hatalomból! - állapítottam meg. Rövid időn belül távoztunk a pártházból. Semmi említésre való dolog itt nem történt ezen kívül. A Járási Tanács A forradalom leverése után itt is visszaállt a régi vezetés és kezdték megszervezni a területüket. Kijött hozzánk Algyőre egy elvtárs - mert ez már most az volt. Az új Kádár-kormány híve. A látogatás célja, az én magam voltam. Elmondta, hogy a Járáshoz tartozó községeket végigjárta, de nem talált 74