Molnár János: Az 1956-os forradalom Szegeden és Algyőn : Ahogyan átéltem és láttam (Szeged, Móra F. Múzeum Múzeumi Tudért Alap., 2006)

Szeged, 1956

Ekkor már sötét és késő este volt. Felhangzott a jelszó: „Rusz — kik ­hazaa!" A továbbiakban azonban újabb jelszóval gazdagodtunk: - „Munkát, Kenyeret!" Dübörgött a város. A menet egy aránylag szűk utcán hagyta el a teret. Valaki a baloldalon ki­szólt az emeleti ablakból. Hogy pontosan mit, azt nem értettem, de dühösen azt mondhatta: — Menjetek csak, majd megkapjátok! Persze a tüntetők hangosan lehurrogták. A tömeg egyre nagyobb lett, s hatalmasra nőtt. Dobogtak a szívek — zengett a francia forradalmi induló. Majd egyszer csak, ún. kétujjas fütyülésbe csapott át, s úgy szólt tovább: „...az elnyomók nyakára lép, s szabad lesz majd a nép...." Megroppantani a kommunista hatalmat! Ehhez tömegek kellenek, erős akarat, egységes cselekvés. Ezért mentünk most is. Célunk a Kender és Len­szövő Vállalat. Egyesülni a délutáni műszakkal, ami most jön ki tíz órakor a gyárból! így haladtunk a széles sugárúton, ahol két villamos sínpár futott egymás mellett. Mi közvetlenül az első sor mögött mentünk. Elől a transzparenseket vivő diákokhoz más fiatalok érkeztek. Gyors tanakodás után egy alacsony fiú rám nézett, s már át is adta nekem a Kossuth címeres táblát. Számomra igen megtisztelő volt, hogy vihettem. Rövidesen Miska és Laci is átvették a nemzeti zászlókat. Most már mi hárman, a forradalom szimbólu­mait magasra tartva vezettük a menetet! Akik átadták, elkeveredtek a sokaság­ban. Különben sem ismertünk senkit személyesen. A teherautók Váratlanul tűntek fel, s szembe jöttek velünk. Rajta katonák ültek két sor­ban egymás mellett, fegyvereiket kézben tartva! — Le az útról mindenki! - kiáltották a fiatalok. Lehúzódtunk oldalra és a mellékutcákba. Vártuk a fejleményeket. Nem tudtuk, hogy milyen céllal és paranccsal jönnek. Megálltak, s mivel még min­dig nem történt semmi, kezdtünk odamenni hozzájuk. Hamar kiderült, hogy a katonáknak nincsen lőszerük. Látszott rajtuk a félelem! Most már évtizedek távlatából nem tudom, hogy milyen célból és meg­gondolásból történt, de a tüntetők betolták a teherautókat az egyik mellékut­cába. A katonák pedig nem tiltakoztak ez ellen. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom