Marosvásári Attila: Ahol a forradalom lángja föllobbant. 1956 Szegeden (Szeged, 2006)
A forradalom főbb eseményei Szegeden
\ FORRADALOM FŐBB KEMÉNYEI SZEGEBEN Október 16. Újjáalakul a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége) az egyetemen. Október 17. Kónya Albert oktatásügyi miniszter Szegeden. MEFESZ küldöttválasztó gyűlés a Jogi Karon. Október 18. Megalakul a MEFESZ a Pedagógiai Főiskolán. Az itt elfogadott határozat már nemcsak felsőoktatási, hanem politikai reformokat is sürget. Október 19. A József Attila Kör vitaestje az értelmiség helyzetéről. Éles bírálatok a párt értelmiségi politikájáról. Október 20. Dr. Perbíró József elnökletével nagygyűlés az egyetem. Elfogadják a MEFESZ szervezeti szabályzatát és 20 pontos programját. Október 23. A budapesti események hatására kora estétől a késő éjszakába nyúló tüntetés a belvárosban. Október 24. Hajnaltól szovjet páncélosok vonulnak át a városon. Délután több ezres tüntetés a Városi Pártbizottság, majd a Városháza előtt. Több helyütt eltávolítják a vörös csillagot. Délután 5 órától kijárási tilalom a város területén. A karhatalom aktivizálódik, este fölfegyverzik a leghűségesebb pármunkásokat. Késő este sok helyen összetűzés a tüntetők és a karhatalom között, a tömeget vízágyúval és figyelmeztető lövésekkel oszlatják szét, letartóztatások, házkutatások. Október 25. Délután több ezres nagygyűlés a Klauzál téren. Megalakul az Ideiglenes Forradalmi Bizottság, s megkezdődik a munkástanácsok szervezése. Este létrehozzák a Katonai Közigazgatási Parancsnokságot, és bevezetik a katonai közigazgatást. Október 26. Hajnalban szovjet páncélosok szállják meg a Tisza Szeged felöli hídfőjét. Reggel karhatalmi és katonai alakulatok zárják le a Széchenyi teret. Délelőtt tüntetés a belvárosban. A Takaréktár utca felől a városháza elé vonuló tömegbe a Széchenyi teret lezáró katonák belelőnek. A sortűznek egy halálos (Schwartz Lajos), egy súlyos és 15 könnyebb sebesülje lett. A nap folyamán a karhatalom erőszakkal oszlatja szét a gyülekező csoportokat. Este több üzemben megalakul a munkástanács. Október 27. Délben a Városházán Dr. Perbíró József elnökletével létrehozzák az Ideiglenes Városi Munkástanácsot, amely átveszi a város irányítását. Október 28. Belügyminiszteri rendelettel föloszlatják az ÁVH-t. Kivonják a kiskunmajsai lövészeket a városból. Október 29. Az Ideiglenes Városi Munkástanács Városi Néptanáccsá alakul át. A Néptanács memorandumot fogalmaz a Minisztertanácshoz, döntést hoz a kijárási tilalom feloldásáról, valamint a nemzetőrség megszervezéséről. Október 30. Dr. Perbíró József kinevezi Lazur Barna hadnagyot a nemzetőrség főparancsnokává. A nemzetőrség tagjai erőszak nélkül elfoglalják az Othalmi ÁVH-laktanyát, Megkezdődik a volt ÁVH-sok közbiztonsági őrizetbe vétele. Október 31. A Városi Néptanács Forradalmi Nemzeti Bizottsággá alakul át. A nap folyamán újjászerveződik a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, Petőfi Párt néven a Nemzeti Parasztpárt, majd a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezete. November 1. A Délmagyarország helyett megjelenik a Szeged Népe első száma. November 2. A Forradalmi Nemzeti Bizottság és a Városi Sztrájkbizottság döntést hoz a sztrájk megszüntetéséről és a munka haladéktalan fölvételéről. Megkezdi adását a MÁV szolgálati hullámhosszán a Széchenyi Rádió. November 3. A szovjet intervenciótól tartva elkészítik a város védelmi tervét. A szegedi egyetem professzorai a világ egyetemeihez szóló felhívást adnak ki. Este Dr. Perbíró József rádióbeszédet mond a Széchenyi adón. November 4. Szegedet szovjet páncélosok fogják körbe; fiatalok a Széchenyi téren a város védelmére készülődnek. A Forradalmi Nemzeti Bizottság az értelmetlennek látszó ellenállással szemben foglal állást. Lazur Barna a túlerő láttán bejelenti a nemzetőrség feloszlatását. Éjjel a szovjetek hídfőállást foglalnak el a Tisza belvárosi oldalán. November 5. A Forradalmi Nemzeti Bizottság a fegyverek és lőszerek beszolgáltatására szólítja fel a lakosságot. Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi szervezete. Megkezdődik a forradalom idején őrizetbe vett volt ávósok szabadon bocsátása. November 6. Délelőtt a volt MDP apparátusának tagjai tárgyalást folytatnak a szovjet parancsnoksággal a város elfoglalásáról. Kora délután páncélosok szállják meg a belvárost; feloszlatják a Forradalmi Nemzeti Bizottságot, letartóztatják vezetőit, és megalakítják a Munkás-Paraszt Tanácsot. Megkezdődik a karhatalom szervezése. November 7. Több üzemben megindul a termelés. Megkezdődnek a letartóztatások. November 8. A szegedi egyetemek professzorai nyilatkozatban támogatásukról biztosítják a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. November 9. Az üzemek túlnyomó részében fölveszik a munkát; beindul az oktatás a város iskoláiban.
