Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Krupa András: Evangélikus anyakönyvek tanúsága Csanádalberti első telepeseiről (1844-1870)
Arad megye: Apatelek (Mokra - Mocrea) (4); Sebes (§ebi§) (1); Dés Diécs (Décse - Dieci) (2). Békés megye: Békés (1); Békéscsaba (2), Kaszaperpuszta (1), Mezőberény (3); Orosháza (7); Szarvas (17), Szőllősi puszta. (1), Tótkomlós (313), ebből 92 Albertin is esküszik. Csanád megye: Ambrózfalva (1); Apátfalva (1); Batonya (Battonya) (2); Makó. makói tanyák (25); N. Királyhegyes, N. Királyhegyesi puszta. Királyhegyes [Nagykirályhegyes - Királyhegyessel Albertivel egyidőben (1843-ban) kötöttek szerződést de az Albertin keresztelő, temető emberek, főként az uradalomban laktak] (10); Nagylak (43); Nagymajlát (1); (Csanád)Palotai tanyák (6); Pitvaros (119). ebből 51 Albertin házasodik; Tornya (Turnu)(2). Csongrád megye: H.M.Vásárhely (Hódmezővásárhely) (1); (Nagy)Mágocs (1); Szentes (2); Szeged (1) - vajon ez az özvegyasszony nem a bánátiakkal jöhetett? Szegediek is költöztek Magyaszentmártonra. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye: Bénye (2); Irsa (30); Pilis (4). Nógrád megye: Venyarecz (Vanyarc) (2). Szolnok megye: Tiszaföldvár (1). Torontál megye („Bánátusbol mozdultak"): Buziton (Káptalanfalva - Brusenje) (3); Magyar-Szentmártony (Magyarszentmárton - Sínmartin Maghiar) (3); Modos (Módos - JaSa Tomic) (4); Aulerháza (Aurélháza - Rau[i) (6); M. Itebe, Itebe (Magyar Ittebe - Novi Itebej) (16); Örménháza (Ürményháza - Jermenovci) (3); Pardan (Párdány - Med'a) (5); Torda (Torontáltorda - Torda)(4). A református és katolikus magyarok a mai szerbiai és romániai Bánátból 1848/49 telén jöttek Csanádalbertire, többüknek a szülőhelyük is dohánykertészközség: Magyarszentmárton: 1801. - Bálint Sándor szerint 1809-ben szegediek szállták meg. Ürményháza: 1817. A kamara velük szintén 1843-ban kötött szerződést. 2 8 Az uradalom küldhette őket, vagy önszántukból keresték meg a községet, lévén itt több üres numerus (két családtag Tsilek nevű - Csilekék Pitvaroson és Albertin is voltak egyidőben, tehát rokoni szálak is lehettek). Nyilvánvalóan nem sikerült a számításuk és eltávoztak (első halottjuk 1849. január 31-én volt, utolsó halottjuk 1849. április 13-án: egy öthónapos lány). Egyiküknek sem születet itt gyereke. Feltűnő, hogy Csanádalbertire a magyarországi Nógrád megyei térségből nincs telepes az vanyarciakon kívül. Holott a Tótkomlósról idevándorlók vezetéknevében Nógrád és Pest megyei helységnév található. Mint Gombos is kimutatta, 2 9ide a 18. században számos szökött jobbágy települt, s igazi nevüket eltagadva valamelyik falu nevét vették fel. Csanádalberti példák (zárójelben az esetleges népi szlovák, ill. magyar helységnév és a vezetéknév magyar tükörfordítása): Bódoczky (Boldog = Boldogi); Maglótzky (Maglód = Maglódi), Domanovszky (Domony = Domonyi); Turján (Tura = Turai), Kirtyan (Kirt'-Erdőkürt = Kürti); Gyurcsan (Durk-Galgagyörk = Györki); Venyarcsan (Venarec-Vanyarc = Vanyarci) stb. Nyíregyházáról visszaköltöző is lehetett köztük: Nyirethatszky (Nyíregyháza = Nyíregyházi), e név viselői mostanáig éltek Tótkomlóson. 2 8 Dáczer, 1998. 158-159. 2 9 Gombos, 1987.49. 231
