Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY, TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Bagi Gábor: Mítosz és valóság. (Néhány megjegyzés Kossuth Lajos és a kiskundorozsmai juhász esetéhez)

zódott volna illy állapotban? De Félegyházán az esküdt úr azt mondá, hogy ez makacsság, engedetlenség, és tömlöczbe vetette, és egy hónapig tömlöcöztette, aztán felöltöztették katonának. Én igen szeretem őt, s meghalok nála nélkül két kisdedemmel".

2 Kossuth cikke nyomán sokak érdeklődését felkeltette az ügy. Ugyanakkor Zámbó Mihály ekkorra már Habsburg József főhercegnél, a Magyar Királyság nádoránál, s egyben a „Jászkunok Grófjánál és Bírájánál" is levélben tiltakozott erőszakos besorozása ellen. A nádor, akit kényelmetlenül érinthetett, hogy a közvetlen főhatósága alatt álló jászkun törvényhatóság az országos közvélemény előtt kedvezőtlen színben tűnik fel, 1841. április 6-án kelt levelében az ügyben vizsgálatot rendelt el.

3 A kiküldött bizottság hivatalos jelentései a Jászkun Kerület 1876 óta Szolnokon őrzött levéltárában máig megtalálhatóak, és némiképp árnyaltabbá teszik azt a képet, amit Kossuth cikke rajzolt a Zámbó-féle ügy hátteréről és mozgatórugóiról.

4 2. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a 27 éves, római katolikus vallású, és a Kerületek ítélőszékei által már többszörösen is fenyített Zámbó Mihályt 1841. február 20-án 5 lúd és 1 sütőteknő Hanuz Jánosné Molnár Borbálától történt ellopása miatt rendelték be a kiskundorozsmai városházára. Itt a kihallgatás során a bűntett elkövetését be is ismerte, sőt „némiképp" kártérítést is igért. Zámbónak nem is igazán lehetett más választása, mivel a helyszíni szemle során a házánál az egyik ludat a hóban elásva meg is találták. Erre még aznap este áristomba csukták, mivel attól tartottak, hogy visszaesőként valamiféle újabb galibát okoz. Mivel másnap vasárnap volt, Zámbót csak hétfő délelőtt vitték a főbíró elé. Ekkor azonban „... dühösségbe jött, és ott szörnyű káromkodásokat követett el ... Istent és Istenember fiát rútul káromolván ... a Bírót s minden kit csak meglátott, a fogház ablakán késsel szúrkálódván lefelé szidalmazott meg öléssel fenyegetett". Több tanú szerint is ekkor kiabálta, hogy inkább katonának áll, sem hogy újra megfenyítsék, s börtönbe csukják. A vizsgálati jelentések szerint e kijelentéséhez mindvégig következetesen tartotta magát. Akár önként jelentkezett Zámbó katonának, akár erőszakkal vették rá, a kiskundorozsmai tanács számára mindenképpen nagyon is kapóra jött az eset. E hetekben folyt ugyanis az 1839/40-es országgyűlés által tíz év időtartamra megajánlott újonclétszám kiállítása, amely - az országos sorshúzásos gyakorlattal ellentétben - e kiváltságos területeken lényegében még mindig „önkéntes jelentkezés" alapján történt. (A sorshúzás elvét ténylegesen csak akkor alkalmazták volna, ha nincs elegendő önként katonának álló személy.) Főképp a Kiskunságban voltak nagyok a problémák, ahol végül 13 „jelentkező" rabot is besoroztak a hiányok pótlására. Ezek a büntetésük letöltése helyett választották inkább a katonai szolgálatot, s egyébként pedig „jóknak és oda valóknak találtattak". Kiskundorozsmán szintén kevés volt az önkéntes regruta, a 12. Nádor huszárezredhez állítandó 32 fős kontingensből még 13-an 2 Diószegi György: Kossuth Lajos üzenete. Pesti Hirlap-anno 1841-1844. Népszava, 1988. 90.p. 3 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun Kerület közgyűlési iratai (a továbbiakban JNkSzML Jk. Ker. kgy. ir.) 1841. Fasc. 2., No. 729. 4 Uo. Fasc. 4.. No. 741. 5 Bagi Gábor: Katonáskodás, katonai szolgálat a magyarországi jászoknál a X11I-XIX. században. In.: Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, VIII. 247-266. 46