Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához
kosfai, mártonhelyi és bántornyai templomok pontosan ezt az elvet követik, akárcsak a később újjáépített dobronaki, lendvai és tornyiszentmiklósi plébániatemplom is. Hetésben a települések szerkezetét tekintve megállapítható, hogy nagy részük alkalmazkodott az általános északnyugat-délkelet irányú patak- és útmentéhez. A települések egy része félutcás, ami azt jelenti, hogy csak az utca egyik oldalán alakult ki házsor, ilyenek Bödeháza és Jósec. Az egyutcás település tipikus példája Kámaháza és a kolonistákkal betelepített Hidvég egy része, az úgynevezett Újhidvég. A halmaztelepülésnek pedig szép példája Szijártóháza. Göcsejben és Hetésben is feltűnően sok a zsákutcás település. Feltehető, hogy ezek a zsákutcás települések nagycsaládokhoz tartoztak, amire az elnevezéseik is utalnak. Göcsejben például Orbán-sarok (Kerkafalva), Pá-Peti sorok (Pál-Péter sarok, Kerkafalva), 8 0 Hetésben pedig Szomi-vég (Zsitkóc), Rituc-vég (Göntérháza), Elléseksorik (Illésék sora, Szijártóháza) és Kovácsok-uttyik (Kovácsék útja, Szijártóháza). A települések terei rendszerint harangláb körül (Radamos, Bánuta, Zsitkóc), több utca találkozásánál (Szijártóháza) vagy útvilla körül alakultak ki (Göntérháza). Néhol tölcsér alakú a tér, mint például Zalaszombatfán. Néha az utca szélesedik ki térré, mint ez Gáborjánháza esetében is látható. Végül pedig vannak települések, amelyekben tér nem alakult ki. Ilyen Bödeháza, Jósec, Kámaháza és Hidvég. A telek 1548-ban a Hethesallya Judicatus 10 településén összesen 39 portát írtak össze. Az 1552. évi adóösszeírás szerint pedig a Hetési Bírósághoz 16 település tartozott, amelyekben 96 portát számláltak össze, 22 és VA telken. 8 1 Jósec 1777. évi urbáriumában olvasható, hogy „egy-egy quárta helyhez", azaz negyed telekhez 6 hold szántó és 3 szekérnyi rét tartozott. 8 2 Egy egész telek tehát 24 hold szántóból és 12 szekér rétből állt. A göntérházi esküdtek 1768-ban pedig úgy vallottak, hogy egy negyed telekhez 8-9 hold szántó és 5-6 vagy 7 szekér széna tartozik. 8 3 Valószínű, hogy a telkek nagyságának különbözősége a település határain belül a terület minőségétől függött. A 19. században készült térképek bizonysága szerint Hetés településeiben már a szalagtelek volt a legelterjedtebb forma, mint a folyamatos telekosztódás következménye. A valószínűleg csak a 16-17. században faluvá formálódó Bánuta első térképein fel nem osztott tömbtelkek is láthatóak. Ezek a még fel nem osztott tömbtelkek szépen szemléltetik a szalagtelkes elrendezés kialakulása előtti állapotokat Hetésben. Hetés településképében az építményekre a tömbszerü tömörültség a jellemző, amely a lakó és gazdasági épületek egyetlen épületbe való tömörítését jelenti. 8 4 Régente a telken a hajlított vagy kerített ház állt magában. Az udvar hátsó felében torkos-pajta is lehetett, vagy gyakran annak a legfejlettebb változata, a sokszögű pajta. Ritkábban egy harmadik építmény is található volt a telken, a lábas-pajta. ""Tóth J. 1965. 12-13. 8 1 MOL Die. Zala 2. 287. 1548. és 559. 1552. Lásd még: Tantalics B. 1997a. 15. 8 2 ZML Úrbéri ügyek 1776-1818. 46. Jósec 1777. 8 3 ZML Úrbéri ügyek. 1776-1818. 45. Göntérháza 1768. 8 4 Barabás J. - Gilyén N. 1979. 16. 246
