Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához

Az Esterházy uradalom és a Hetés A Bánffy család kihalása után az alsólendvai birtokot, amelyhez Hetés is tartozott, nőági leszármazás révén a Nádasdyak örökölték. A Wesselényi-féle összeesküvés következtében kegyvesztett család után az Esterházy család hercegi ága szerezte meg a birtokot. A 17. század végétől a jobbágyfelszabadításig a hetési falvak mindegyike a Herceg jobbágyfaluja volt. Esterházy Pál nádor birtokszerzése újabb jelentős közigazgatási változásokat eredményezett vidékünkön. Átszervezési intézkedéseinek homlokterében központosított, jól irányítható uradalom állt. így az alsólendvai uradalmat három kerületre osztották: az alsólendvai. a bánokszentgyörgyi és a stridói szőlőterületet képező Csáktornyái kerületre. A kerületeken belül ispánságok alakultak. A hetési falvak az alsólendvai kerületen belül a Zsitkócon 1742-ben alakult ispánsághoz kerültek.

4

9 Az alsólendvai kerülethez 40 település tartozott, méghozzá Bagonya, Filóc, Sztrelec, Nagybakónak, Dobronak, Kebele, Zsitkóc, Jósec, Bödeháza, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Bánuta, Hidvég, Szijártóháza. Szombatfa, Hosszúfalu, Rédics, Belsősárd, Alsólendva, Petesháza, Alsó- és Felsőlakos, Gyertyános, Kót. Kapca, Hotiza, Csente, Kislakos, Völgyifalu, Tarnóci puszta, Kisbakonaki puszta, Riganóci puszta. Nyakasházi puszta. Gálházi puszta, Pálházi puszta. Sárberki puszta, Kecskési puszta, Szabólakosi puszta és Völgyi puszta. A hetési települések jobbágyainak és zselléreinek egészen 1768-ig, amikor elkészültek az első urbáriumok, semmiféle írott szerződésük nem volt a földesúrral. Robotra, kaszálásra, aratásra, szőlőkapálásra, favágásra, kertelésre és másféle kézi munkákra szükség szerint foghatók voltak. Ha pedig marhával kellett szolgálniuk, akkor gabona-, széna- vagy fahordásban hetente egy-két nap dolgoztak a földesúrnak. A jobbágyok portánként télen hetente két-három napot robotoltak, nyáron négy-öt napot, de ahogy előjáróik általában nyilatkoztak, szénatakaráskor akár egész héten át is szolgálniuk kellett. A házas zsellérek két-három napot robotoltak egy héten, a házatlanok pedig egyet. Tizedet búzából, rozsból, hajdinából, kölesből és kukoricából adtak, amelyet a hídvégi majorhoz kellett elvinniük. Egy egész telek után egy pozsonyi mérő búzát, ugyanannyi rozst és zabot, valamint 1780-ban egy forint 36 krajcár készpénzt kellett adózni.

5

0 Ám egész telkes jobbágy ebben az időszakban Hetésben már nem volt, leginkább fél vagy negyed telkes. Kilencedet már a török hódoltság idejében sem fizettek. A zágrábi káptalannak járó tizedet pedig az uradalom bérelte a káptalantól, így ez a jövedelem a dominíumot illette meg. A jobbágyfelszabadítást követően az Esterházy családnak még jelentős birtokterületei maradtak Hetésben is, így: Bánuta határában összesen 545 katasztrális hold és 907 négyszögöl. Bödeháza határában 304 kh és 1029 négyszögöl. Gáborjánháza határában 272 kh és 1286 négyszögöl, Gálházi puszta határában 192 kh és 685 négyszögöl. Göntérháza határában 211 kh és 699 négyszögöl, Hidvég határában 327 kh és 1319 négyszögöl, Jósec hatá4

9 Szentmihályi I. 1977b. 428. 5

0 ZML Úrbéri ügyek 1776-1818. 46. Kámaháza 1780. " Csapody Cs. 1933. 29-30. 240