Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához

A bíróságokat általában a legnagyobb településről nevezték el, de néha „tájnévszerű" az elnevezés. Ezek közé tartozik Hetés is, amelyet 1509-ben mint possessio-t (poss. Hetesallijja), 1510-ben mint villicatus-t (vili. Hetes), 1512-ben mint villát (villa Hetesallijja) és egyszerűen Hete(s)falwa-t. majd 1548-tól mint judicatus-t, azaz bíróságot (1548: Jud. Hetesallya, 1557: Jud. Heteshaza, 1564: Jud. Hetes) említenek az oklevelek.

4

1 A Hetési Bíróság fogalma ma már csak elhomályosultan, két közmondás formájában él: „Összeül, mint a Hetisi Biruság!"

4' és „Sorba jár, mint a Hetisi Biruság!" Az utóbbit olyankor mondják, amikor naponta másnak kell valamit cselekednie, tehát amikor más a soros. Tartalmából következtetve a hetési bírói tisztséget időközönként más. a bíróság különböző falvaiból származó személyek töltötték be. Nem kizárt, hogy a Hetés tájegység elnevezésben rejlő hetes szám éppen a hetési bírói funkcióval volt valamilyen összefüggésben. A Hetési Bíróság kiterjedésének alakulása Hetés területe mindig is változó volt, az adott birtokjogi vagy közigazgatási állapotok alakulása szerint. A levéltári forrásokban a Hetés szó (poss. Hetesallijja) először 1509-ben fordult elő.

4

3 1509 és 1556 között a Hetési Bírósághoz a következő falvak és puszták tartoztak: Hidvég, Göntérháza, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Pálháza, Szabólakosa, Gálháza, Nyakasháza, Fejérlakosa, Pecmanlaka, Fodorlaka, Felsőlakosa, Nezmerlakosa.

4

4 1556 és 1646 között nincs részletes felsorolás. Annyit viszont tudunk, hogy a Hetési Bírósághoz hozzácsatolták az addig önálló Radamosi Bíróságot. 1609 és 1618 között e két bíróság neve mellett ott szerepel Lendvahosszúfalu is.

4

5 A bíróságok összevonását minden bizonnyal a török pusztítása miatt elnéptelenedett vidék okozta. Az 1647 és 1855 közötti időszakból 21 felsorolást ismerünk. Az 1696 és 1855 közötti 6 felsorolásnál csak egyszer szerepel a tájnév, így kérdéses, hogy a 17. századi adatok mennyire pontosan vonatkoznak a Hetési Bíróság területére. Az 1696. évi forrásban

4

6 felsorolt tíz falu pontosan megegyezik az 1646 utáni hetési összeírások falvaival, tehát feltételezhetjük, hogy ez az adatunk Hetés minden akkori települését tartalmazza.

4

7 Az 1745 és 1855 közötti időszakból négy, a hetési tájnevet nem említő összeírást ismerünk. Ezek némelyikéből hiányzik valamelyik tipikus hetési település, mint például Radamos, Hidvég vagy Bánuta, másrészt viszont olyan településnevek is feltűnnek, amelyek soha sem szerepeltek a Hetési Bíróság falvai között, mint például Lékfa, Belsősárd, Sóberek és Kecskés. A tájnév hiányát így már nem tekinthetjük véletlennek: ezek nem a Hetési Bíróság településeinek összeírásai.

4

8 4

1 Szemmihályi I. 1977b. 419. 4

2 Pivar E. 1983. 97. 4

3ZML DL 182. Zalavári hh. 2274. Lásd még: Szentmihályi I. 1977b. 417. és 419. 4

4 Szentmihályi I. 1977b. 424-425. 4

5 Szentmihályi I. 1977b. 419-421. 4

8 MOL KL Zala megye portalis conscriptiói 54. 754. Lásd még: Szentmihályi I. 1977b. 418. 4

7 Szentmihályi I. 1977b. 422. 4

8 Szentmihályi 1. 1977b. 422-423. 239