Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához

LENDVAI KEPE ZOLTÁN Adalékok Hetés településnéprajzához A

határon túli magyar közösségek közül a szlovéniai magyarság a legkisebb és legkevésbé ismert a közvélemény és a tudományos világ előtt. A történelmi Magyarországban dél-zalainak, majd Jugoszláviában murántúlinak nevezett, ma pedig magát muravidéki magyarságnak nevező közösség számára talán sosem volt aktuálisabb történelmének és néprajzának kutatása, mint napjainkban. Egyrészről azért, mert a 20. századi diktatórikus politikai viszonyok miatt nem voltak sem ajánlatosak, sem igazán lehetségesek a nemzetiségeket érintő vizsgálatok, másrészről pedig napjainkban halaszthatatlanná teszi a kutatásokat a drasztikus népességcsökkenés és a magyarság eltűnése. A népességfogyást ridegen tükrözik a statisztikai adatok, hiszen a mai Szlovénia területén élő magyarság lélekszáma a 20. század eleji, mintegy 20 ezer főről,

1 a 2002-es népszámlálás adatai szerint körülbelül 6500-ra zsugorodott." A Lendva-vidék szerves részét képező Hetést a 20. században főként a már említett drasztikus népességcsökkenés és a perifériális helyzet következményeként a gazdasági elsorvadás jellemezte. Ennek okai Hetés településnéprajzi egységének mesterséges megbontásában keresendők, hiszen a trianoni döntések által létrehozott politikai határ Hetést könyörtelenül kettészelte. Hetés 11 települése közül Bödeháza, Szentistvánlak (Jósec),

3 Gáborjánháza, Szijártóháza és Zalaszombatfa Magyarországhoz tartozik. Bánuta, Göntérháza, Lendvahidvég, Kámaháza, Radamos és Zsitkóc pedig a trianoni döntések következtében jelenleg Szlovénia területén található. Hetés vidékének földrajzi leírása Hetés sík vidéke kedvező földrajzi környezetben terül el a Dunántúl, közelebbről a történelmi Zala megye délnyugati részén, közvetlenül a göcseji és őrségi lankák tövében. A leggyakrabban előforduló mészszegény, enyhén agyagos öntéstalaja nem a legtermékenyebb, de megfelelő művelés mellett jól terem. A tájegység a keleti szárazföldi, a nyugati óceáni és a déli mediterrán áramlatok terében fekszik. Az évi csapadékmenynyiség 800 milliméter körül van, ennek fele a tenyészidőszakban esik. Éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 9,9 °C, így a leghidegebb, a január hónap átlaga -1,5 °C. a júliusé, a legmelegebbé pedig 20,3 °C. Az évi napsütéses órák száma összesen 1790, a levegő relatív páratartalma pedig 75 % körüli. Összefoglalva azt lehetne mondani, hogy az éghajlat legfőbb jellemzője a szélsőségektől mentes kiegyensúlyozottság.

4 Hetés vízrajzilag a Mura vízgyűjtő területéhez tartozik. A tájegységet négy patak szeli át: a Kebele-, a Szentgyörgyvölgyi- vagy Nemesnépi-, a Bakónaki-patak és a Lendvavíz, amely áradáskor folyóvá válik. A Lendvavíz a mai Ausztria területén ered 1 Kocsis K. 1999. 32. 2 http://www.stat.si/popis2002/si/rezultati-htlm/ 3 Jósecz települést 1908-ban átnevezték Szentistvánlakra, 1930-ban pedig Bödeházához csatolták. 4 Zbornik obéine Lendava. 1981. 99. 235