Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Krupa András: Evangélikus anyakönyvek tanúsága Csanádalberti első telepeseiről (1844-1870)

("Vámosfalva - Mytna) (5); Lovinobanya (Lónyabánya - Lovinobana) (1); Tamási, Tomasotz (Losonctamási - TomáSovce) (1) és Losonc (Lucenec) (1) települések a Losonc patak mentén terülnek el, s az itt lakók csatlakoztak az Ipolyhoz, miként a Poltárról (4) jövők is. Gömör - Kishont megyei helységek: A Rima folyását követték Klenócz (Klenóc - Klenovec) (1); Nyustya (HnúSt'a) (1), Rahó (Rimaráhó - Hrachovo) (1); Tamásfalva (Rimatamásfalva -Tomágová) (2) valamint a Rimóca mentén elterülő Kokava (Rimakokova - Kokava nad Rimavicou) (1) falvak délre induló telepesei. Több észak-déli irányú folyócska mentén található települések: Balog pataknál: Lukovistye (Kőhegy - Lukoviätia) (1); Dobrapatak, Patak (PotokJ (5); Turócnál: Filjer (Fillér - Filier) (15), Bisztra (Ratkósebes Ratkovské Bystré) (5), Ratkó (Ratková) (5), Szirk (Sirk) (1); a Murány völgyében Nagy Rőcze (Nagyrőce - Revúca) (2); Holt Lehota (Umrlalehota, ill. Lehelfalva Revúcka Lehota) (5); Lubenik (Lubény - Lubenik) (2), Jolsva (Jelsava) (1); Miglész (Miglécz - Gemersky Milhost') (2); Periász (Kisperlász - Prihadzany) (3), Süvéte (Sivetice) (2); Mikolcsány (Mikulcany) (1). Inkább a Csetnek patak völgyébe tartozik Rozlozsna (Hámosfalva - Rozlozná) (4); Gencs (Kisgencs - Honce) (3). E patakok a Sajóba torkolnak, ez utóbbi völgyében vannak Rédova, Rédó (Sajóréde - Rejdová) (5), Gotsalta (Gacsalk - Gocaltovo) (14). A fenti helységekből lefelé igyekvők egy ideig a Sajó mentén mehettek. (Egy 1847-ben elhunyt asszony ismeretlen Nógrád megyei helységben született.) E felsorolásból is kitűnik, hogy a nagy régióból a Csanádalbertire költöző evangélikus szlovákok közül egy-két kivételtől eltekintve legtöbben a Gömör - Kishont megyei helységekben születtek. Köztük lehetnek olyanok is, akiket Gombos „aklosoknak" nevez,

2

6azaz a 18. század végén Tótkomlósra települt földnélküli családok, személyek. Utánuk jöhetett a következő nemzedék, mert a Csanádalbertire kerültek közül csak néhányan születtek a 18. században, zömük a 19. század elején. Az őket megelőző levándorlókkal tartott kapcsolat, rokoni viszony maga után „húzta" őket. dehát itt is szegényként élhettek. A Sáros, Szepes, Zemplén megyei, ill. galíciai szlovákok, ruszinok nagy 1853-54. évi levándorlása Békéscsabára és a Körös - Maros térségébe elérte Csanádalbertit is.

2

7 Utórezgésként néhányan bevándoroltak a községbe. Ők görögkatolikusok voltak, köztük bizonyosan volt ruszin, mert az egyik itt meghalt ember neve után odaírták: rusznyák. Sárosból: Hrabócz (Rabóc - Hrabovec) (4); Zemplénből: Kajna (Alsónyírjes - Slovenská Kajna) (1); Szepesből: Jakubjan (Szepesjakabfalva - Jakubany) (1); Galíciából: Koniecsna: 1; Krywa: 1; Leluchov: 1; Radocyna: 1 és egy fő helységmegnevezés nélküli. A Szerémségbe 1863-ban költözött albertiek közül vissza is tértek: Bengula helységben született: 2. A továbbiakban (a kötött terjedelem miatt) elemzés nélkül csupán felsoroljuk, hogy 1844-1870 között a mai Magyarország területén, ill. Arad megyében, a Bánátban - Torontál megyében született bevándorlók helységnevét és számát. 2

6 Gombos, 1987.49. 2

7 Szabó, 2004. 501 -509. 230