Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

RÉGÉSZET ÉS NÉPRAJZ - Törőcsik István: Régészet és néprajz összefüggései a kora újkori Szeged kutatásában

TÖRŐCSIK ISTVÁN Régészet és néprajz összefüggései a kora újkori Szeged kutatásában H

allgatói éveim alatt az évfolyamomnak is minden félévben kurzust tartó Juhász Antal professzor úr - tudván, hogy a történelem és néprajz mellett régészet szakos hallgató is vagyok - számos alkalommal megkérdezte tőlem: - Pista, eldöntötte már, hogy régész lesz, vagy néprajzos? Erre én mindig kijelentettem, hogy számomra nem létezhet egyik a másik nélkül. A tanár úr kissé még évődött válaszomon, megjegyezve, hogy a hatalmasra növekedett ismeretanyag miatt ma már nem művelhető egyszerre mindkét tudományág. Kétségtelen, ma már az egyes tudományterületeken is általánossá válik a specializáció, hiszen alapvetően etnográfusnak, antropológusnak, folkloristának készül a hallgatók többsége, és a korszakok szempontjából elvileg egységes szegedi régészet szakon már általában az első évben eldől, hogy „őskoros", „népvándorláskoros" vagy „középkoros" lesz-e az illető hallgató a szak elvégzése esetén. Jelen tanulmányban mégis kísérletet teszek arra, hogy korai „hitvallásomat" néhány vonatkozó véleménnyel, illetve konkrét esetekkel is alátámasszam. Az egymásrautaltság persze kissé aszimmetrikus, hiszen míg a régésznek egyértelműen minél szélesebb körű néprajzi ismeretekre lenne szüksége, addig a néprajz látszólag nincsen rászorulva az archeológiára. Vannak azonban példák ennek ellenkezőjére is. A szegedi hagyományok Régészet és néprajz kapcsolatát a Móra Ferenc Múzeum által kiadott kötetben végiggondolva természetesen elsőként a jeles szegedi régész-néprajzosokat kell felsorolni. Bár Reizner János városa múltját kutatva még csak az írott forrásokkal foglalkozott, a néprajzi tárgyak beszerzését meg egyáltalán nem tartotta fontosnak, utódai már többnyire mindkét tudományterületet művelték. Tömörkény István irányításával 1906-ban indult meg a néprajzi tárgyak kutatása.

1 Móra Ferenc az alföldi népéletet számos novellájában megjelenítette, de kevéssé ismert, hogy több száz tárgyi emlékkel is gyarapította a később róla elnevezett múzeum anyagát. Banner János az őskor régészetének jeles kutatója szintén érintette a néprajz tudományterületét, gyűjteménykezelői munkája és publikációi révén egyaránt.

2 Az egyik legjobb példa Cs. Sebestyén Károly. Nagyrészt neki köszönhetjük a Szent Demeter templom bontása során előkerült Dömötör-torony megmaradását. Emellett alapvető történeti és régészeti munkái vannak a középkori szegedi várról

3, illetve a három középkori városmag templomairól.

4 Ugyanakkor ő az, aki a ház-, és 1 Bárkányi I. 2002, 145. 2 Bárkányi 1. 2002, 146-147. 'Cs. Sebestyén K. 1928. 4 Cs. Sebestyén K. 1938. 87