Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Tóth Ferenc: A makói ember mentalitása
Identitás Makóra, mint befogadó településre nem volt jellemző a népességi kirajzás. A betelepített görög katolikusok nehezen barátkoztak meg az itteni helyzetükkel, az 1750-es évek elején 40 család Kövesdi Mihály lelkész vezetésével Bácskereszttúrra (Ruski Krstur) költözött, kirajzásukat őrzi a Makói utca elnevezés. Kövesdi paróchust viszont visszahívták a makóiak. 2 5 Az 1790-es években ritkaságszámba ment a kisebb makói református népességi csoport áttelepülése Torontálvásárhelyre (Debeljáca). 2 6 A makói telkes jobbágytól, a tanyai gazdától, de a hagymakertészektől is idegen a mobilitás. Amikor a 19. század első felében Csanád megye legelőin kertésztelepeket hoztak létre, Makóról igen kevés telepes jelentkezett. 19. századvégi kirajzás Makót is megérintette, de a kitelepülök - miként Anteus - csak a makói földön nyerték vissza életkedvüket. Kálmány Lajos írja, hogy Egyházaskérről a németek „tönkremenve továbbálltak". Utánuk makaiak érkeztek a faluba, de visszasírták városukat. „A rendezett viszonyokhoz szokott, jogát védő makai nép az Egyházaskéren talált állapotokat ázsiainak bélyegezte." Kálmány hozzáfűzte: ez nem elég ok arra, hogy „itthagyni készüljön Torontált anélkül, hogy az állapotok megváltozására szükséges lépéseket megtegye." A szegediek viszont Bánságban is megvetették lábukat. Krassó-Szörény vármegyében, a Bega folyó völgyében 1892-ben Bethlen András földművelési miniszter kezdeményezésére jött létre Bodófalva 66 makói és 89 peregi (Arad megye) család áttelepülésével. 2 7 A parasztságnál és a hagymakertészeknél a tulajdonosi szemlélet identitástudattal párosult. Hiába jutottak volna másutt fél áron földhöz, nem hagyták itt Makót. A földnélküli kertészek Trianon után kizárólag a szezonmunkák idejére költöztek bérelt földjükre, de ragaszkodtak itthoni szerény hajlékukhoz. A termelőszövetkezetekbe erőszakosan beterelt parasztság tulajdonosi szemlélete Makón különösen erősen sérült. Amikor a termelőszövetkezetekben az 1960-as évek közepétől a brigádos munkaszervezést fölváltotta a családi müvelés, kezdtek megbékélni a szövetkezeti élettel. Ekkor egyszeriben tiszták lettek a hagymatáblák, nemcsak a termelési kedv nőtt meg, de az átlagtermések is. Egyeseket a vállalós rendszer sem elégítette ki. Országosan is egyedülállónak számított, hogy mintegy száz makói család részesmüvelést vállalt a megye termelőszövetkezeteiben. 1965-ben családonként általában öt-hat, de némelyek nyolc-tíz hold művelését is vállalták. Ezt már csak napszámosokkal tudták megművelni. A feles kertészek csupán a szezonmunkára hagyták el városukat. "Tóth F. 1997. 4. 2 6 Az ottani református templomban márványtábla örökítette meg az egyházközséget megalapító makói, gyomai és orosházi hívek neveit. 1966-ban, a nagyközség megalakulásának 175. évfordulóján - Szemesi István lelkész, ma Feketicsen székelő püspök vezetésével - ellátogattak a makói gyülekezetbe is. 2 7 Trianon után a leszármazottak közül többen (pl. Vigh Zoltán levéltáros vagy dr. Siket István ügyvéd édesapja) visszaköltözött Makóra. A telepítés 100. évfordulóján emlékülést rendezett a levéltár. Bodófalva telepítésének 100. évfordulója. Makó, 1993. 413
