Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Nagy Netta: „Guba a gubához, suba a subához." A polgári házassági anyakönyvezés kezdete Kisteleken
alapján az iparosok 23%-a, az iparos segédek 28%-a rendelkezett iparos ősökkel, 21%-ban viszont napszámos, 14%-ban kisbirtokos elődeik voltak. A mezőgazdaságból élők a mezőgazdasági foglalkozásúak között mozognak, de napszámos és kisbirtokos körökben van egyfajta iparos megélhetés felé mutató tendencia. A migráció Az anyakönyvi adatok a migrációs folyamatokba is bepillantást engednek, bár 7 év adataiból messzemenő következtetéseket levonni nem lehet. Lehetőség volt a házasulok szülőhelyének és lakhelyének összevetésére, összesen 1182 fő esetében. 767 fő születésiés lakhelye Kistelek volt. 169 fő lakóhelye Kistelek, születési helye egyéb település, ezen kívül 16 fő született Kisteleken és élt máshol a házasságkötéskor. Az 1182 főből 230-nak nem volt kisteleki kötődése sem szülőhely, sem lakhely tekintetében. A kisteleki kötődéssel rendelkezők 80%-nak lakóhelye és egyben születési helye Kistelek, ami megállapodottságra, stabil népességre enged következtetni, ugyanakkor feltételezhető bizonyos mértékű el- és bevándorlás. Az utóbbi irányait az alábbi táblázat szemlélteti: A más településen született kisteleki illetőségűek Születési hely Lakhely Fő Szeged Kistelek 29 Kún-Majsa Kistelek 14 Sövényháza Kistelek 12 Felsőpusztaszer Kistelek 7 Mindszent Kistelek 7 Puszta-Péteri Kistelek 6 Kún-Félegyháza Kistelek 6 A házasulok életkora és a házasságkötések időpontja A férfiak átlagosan 31, a nők 25 éves korukban keltek házasságra. Az 1896. év adatait alapul véve, 59 házasságkötésből 13 jött létre 35 éven felüliek között. A nők többsége 17 és 26 éves kora között ment férjhez. A férfiak többsége 23-32 éves kora között nősült. Az átlagos korkülönbség 6 év volt, de e tekintetben nagy a szóródás, még 18 év korkülönbségre is van példa. A naptári évet alapul véve a házasságkötések 35%-a novemberre, 36%-a januárra és februárra esett, figyelmet érdemelnek még a nyár elején kötött házasságok (7%). Körvonalazódik, hogy az időpont kiválasztásakor az egyházi év és a gazdasági év megfelelő időszakaihoz igazodtak zömében katolikus és mezőgazdasági népességről lévén szó. 381