Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Markos Gyöngyi: Húsvéti hagyományok Makón

A tojásdíszítés általánosan elterjedt módja volt a viaszolás és a karcolás. A viaszoláshoz szükséges egy írószerszám, amelyből a meleg, folyékony viaszt a tojásra engedik. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. Végül a viaszt letörlik, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölik a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt. Vannak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra nedvesen levelet tapasztanak, és a levél erezete adja a mintát. Ügyes kovács mesterek ún. patkolt tojást is készítenek lágy fémdíszekkel.

4' Makón ma már (óvodai, iskolai, szakköri foglakozásoknak köszönhetően) a tojáspatkoláson kívül a tojásdíszítés minden módját ismerik, bár hagyománya csak az egyszerű festésnek és a karcolásnak lelhető föl. Készítettek karcolással díszített, kotort tojásokat: vöröshagyma héjával befestett tojásra ecetes gyufával rajzolták rá a motívumokat. Különlegességnek számít Bárányi Sándor iparos tevékenysége, aki 1888-ban 80 darab esztergált piros tojást ajándékozott a Jótékony Nöegyletnek, amelyet az óvodások között osztottak szét.

4

2 A 19. század utolsó harmadában cukrászati termékként is árusították a díszes húsvéti tojásokat (Horvát Ferenc cukrász hirdetése)

4

1 Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezökkel és matricákkal díszített tojások sokfélesége. A népművészeti vásárokon hagyományos technikával készített tojásokat is árulnak. Húsvétvasárnap és hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni. Húsvétkedd Húsvétkedd a visszalocsolás ideje volt. Visszaemlékezés alapján már nem lelhető föl, hogy a városban ezt a szokást gyakorolták. A 19. század végén még élt, meglétéről egy helyi újságcikk soraiban bukkanhatunk rá: "A keddi nap aztán a lányoké és asszonyoké, s ekkor nekik áll jogukban a kölcsönt visszaadni, úgy, a hogy tehetik és ahogy tetszik."

4

4 Aldozócsütörtök A húsvét utáni 40. nap, Jézus mennybemenetelének napja. 1918-ig ezen a napon zárult a kötelező húsvéti áldozás - nevét föltételezhetően innen kapta. Az áldozócsütörtököt megelőző három nap - a keresztjáró napok - alatt az egyház körmeneteket tartott a templomok körül, illetve a környékén lévő keresztekhez. Középkori eredetű szokás.

4

5 Makón 1954-ig pap kíséretével az első nap a Kálváriához mentek, a második nap a temetőkápolnához, a harmadik napon a Szent János kápolnához. Ezeken a helyeken szentmisét mutattak be.

4

6 Mások a körmenetek sorrendjére az alábbiak sze4

1 Tátrai Zs. 1990. 162-163. 4

2 Maros, 1888. április 5. 1. 4

3 Maros, 1873. április 13. 3. 4

4 Maros. 1888. április 5. 1. 4

5BárthJ. 1990.410. ""JAM NA 115-89. 372