Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Markos Gyöngyi: Húsvéti hagyományok Makón
A nagyszombat délelőttje tele volt asszonyi munkával. Ekkor főzték meg legtöbb helyen a sonkát, tojást, kolbászt. Az ünnepi előkészület része volt a sütés (kalács, túrós lepény, később apró sütemények), a tojásfestés, amelyeket szintén nagyszombat délelőtt végeztek. A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották. Az újkorban az egyház előrehozta a nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai katolikus szertartás, 2 9 amit Makón is az egyházi előírásnak megfelelően tartottak: háromszor körbejárták a templomot. A feltámadási körmenet összefügg a határjárással. A középkorban más alkalmakkor is tudunk arról, hogy ereklyéket hordoztak körül a határban, azért, hogy a körülkerített területről az Úr űzze el, tartsa távol a gonoszt, a természeti csapásokat. A határkerülés a nagypénteki mosakodással és a nagyszombati féregüzéssel együtt régebbi, az ősi lusztrációs képzetekben gyökerezik. Célja az, hogy a körüljárt területet a gonosz ne rontsa meg. Primitív-pogány párhuzamai megfigyelhetők. 3 0 Nagyszombaton este véget ért a 40 napos böjt. Makón is úgy tartják, hogy az Esthajnalcsillag feljövetele után már lehet húst fogyasztani. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok egy része elfogyasztotta a sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Ekkor a családfő vacsora előtt megszentelte az ételt. Más családok csak húsvét vasárnap fogyasztottak a sonkából, tojásból, amit előzőleg a templomban a pappal szenteltettek meg. Ezek a szokások napjainkig megmaradtak. Húsvét vasárnapja A nagyszombatról vasárnapra virradó éjszaka különleges népi ájtatossága volt a Jézuskeresés szokása. Makón 1954-ig hajnali két órakor a Kálvária kápolnához mentek a hívek keresni Jézust a szent sírban. Ekkorra a két katonát el kellett tenni a sír mellől." 3 1 Húsvét vasárnapján a különböző vallású hívek saját templomuk szertartásain vettek részt. A korabeli sajtó így tudósított az ünnep lefolyásáról (1888): „A húsvéti ünnepek a tavasz verőfénye mellett a keresztény hívők kegyeletes áhítata közt folyt le Makón is. A hívek seregesen látogatták a templomokat, s mindegyiknek volt akkora áhítatos közönsége, mely egy-egy nagy ünnep méltóságának megfelelhet. Első nap valamennyi üzlet zárva volt. A húsvéti ünnepek összhangját nem zavarta meg nálunk semmi kellemetlen esemény!"" 3 2A szertartásra a tanyáról is bejöttek a városba, az egész család együtt ment az ünnepi misére/istentiszteletre. „És nagyon szép volt, öszszetalálkoztak ottan a rokonok, az ismerősök, üdvözölték egymást, kellemes ünnepeket kívántak egymásnak, nem úgy, mint most. "(12) A katolikus hívők vasárnapi szentmiséjéhez szervesen hozzátartozott az ételszentelés, ami országszerte elterjedt szokás volt. Az ételeket (sonka, tojás, kalács, kolbász) kosárba tették, nagyon szép fehér ruhát raktak bele, és a gazdasszony elvitte a templomba. A megszentelt ételeket a régi magyar nyelvben a vallon eredetű 2 9 Bárth J. 1990. 408. 3 0 BálintS. 1938.214-215. 3 1 Tóth F. 2000. 210. ill. JAM NA 115-89. 3 2 Maros, 1888. április 5. 1. 369
