Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
SZOKÁSOK, TÁRSADALOM - Markos Gyöngyi: Húsvéti hagyományok Makón
A nagypénteki közösségi vagy egyéni ájtatosságban nagy szerepe volt a kálváriának, illetve a szentsírnak. Makón a nagypénteki körmenet délután két óra körül a Belvárosi templomtól indult a Kálváriához. A szertartás délután három órakor kezdődött, ami a keresztút elvégzéséből állt. A pap a kápolna elé kitett szószékről beszélt. Visszaemlékezésből tudjuk, hogy a tömeg olyan nagy volt, hogy rendőri felügyelettel az utca végei és a mellékutcák le voltak zárva. 1954 után a szertartás megváltozott: már csak a Kálváriához mentek a hívők, és csak a keresztutat végezték. 2 0 A néphitben betegségelhárító, tisztító erőt tulajdonítottak a víznek. Különösen igaznak tartották ezt olyan jeles napon, mint nagypéntek. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Szegeden a Tiszára, Makón a Marosra mentek mosakodni a lányok. 2 1 Nagypénteken teljes a csönd. Sok helyen nem gyújtottak tüzet, hideget ettek egész nap. A szokáscselekvéshez fűződő eredeti magyarázat - a tűz kialszik nagypénteken, mert különben leégne a ház - már nem él az emlékezetben. A böjt ezen a napon volt a legszigorúbb. A szigorú böjt legtovább a római és görög katolikusok körében maradt fönn, többen napjainkig nem esznek semmit, vagy csak növényi eredetű ételt. „Mindenki, ahogy a lelke, szíve diktálja, vagy a hite." fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos álláspontját Báló Józsefné, görögkatolikus aszszony. A reformátusok körében is megmaradt a nagypénteki böjtölés szokása. "A reformátusok körében ismeretlennek mondható a böjt: kivéve a nagypénteket; ezt Jézus Krisztus halála emlékére délben olykor meg is tartották. Akkor ciberét, azaz aszalt gyümölcsből készült főzetet ettek, meg pattogatott kukoricát." 2 2 A már említett ciberén és pattogatott kukoricán kívül az általánosan fogyasztott böjti ételek a következők voltak: erős túró (amit már ősszel elkészítettek), lekvár, dió, méz. befőtt, savanyúság. Főtt ételek közül: (hajában) főtt krumpli, főtt tojás, puliszka, gyümölcsleves, savanyú krumplileves, bableves, kifőtt tészták. Jellegzetesen makói nagypénteki böjti ételt (salátát) készítettek a főtt krumplihoz vöröshagymából: a fölszelt hagymához cukrot, ecetet, olajat, kis vizet adtak. 2 3 Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződtek ehhez a naphoz Makón. Eső esetén jó termést jósoltak. Más vélemény szerint ha nagypénteken esik az eső, az nagy méregnek a jele. ,Nagypénteken esik az eső, akár annyi iné rög ", 2 4 Mint már volt szó róla. általában nem dolgoztak ezen a napon. Néhány munka végzése külön tiltott volt. Nagypénteken a szobában mosni nem szabad, mert sok lesz a bolha - tartották. 2 5 Nem volt szabad söpörni sem ezen a napon. A hozzá fűződő okra már nem emlékeztek. Az általános munkatilalom ellenére bizonyos munkákat ezen a napon kellett végezni. Nagypéntek a jószág herélésének is a jeles napja. Barna Gábor szerint pontosan nem lehet tudni, hogy miért kötődik pontosan nagypéntekhez ez a munkaalkalom. Véle2 0 JAM NA 115-89. 2 1 JAM NA 110-89. 2 2 JAM NA 115-89 "Tóth F. 1998. 678. 2 4 JAM A 449-75, ill. 2 5 JAM A 449-75. MFM NA 694-77. 367
