Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Simon András: Adatok a halasi hegyközség történetéhez

engedik és ezek a szőlőben jelentékeny kárt okoznak". A figyelmeztető hangvételű közlemény a tilos gyalogúton járókat mezőrendőri büntetéssel fenyegeti, a kutyatartókkal szemben pedig ekképp nyilatkozik: „Felhívatnak továbbá a szöllőtulajdonosok, hogy kutyáikat állandóan, tehát éjjel-nappal kötve tartsák, mert a szőllők között szabadon kóborló kutyák bárki által elpusztíthatok."

1

7 Az 1938-as hegyközségi törvény hatására minden bizonnyal kötelező jelleggel megalakult a hegyközség Halason is. A levéltárban hegyközségi vonatkozású anyagra csak az 1940-es évek derekától bukkantam. A kis számú fennmaradt irat a szervezet működésének utolsó éveibe és a feloszlatás körüli viharos körülményekbe enged bepillantást. A második világháború és következményei szőlő- és borgazdálkodásunkat is visszavetették. Az FM 32390/1944 számú rendelete a Hegyközségi Tanácsok és a Hegyközségek továbbműködését elrendelte. A 4600/1947 ME rendelet, mdosítva és kiegészítve az 1938: XXXI. tc. egyes mozzanatait, a 100 kh-nál nagyobb területekre vonatkozóan újra kimondta a hegyközségek megalakítását. A Hegyközségek Szövetségének 1948. évi júliusi választmányi ülésén a hegyközségek jövőjével kapcsolatban azonban kétségek fogalmazódtak meg: „Nyitott kérdés, hogy a hegyközségi szervezet fennmarad-e és hogy az érdekképviseleti munkát milyen népi szervek fogják ellátni."

1

8 Végül a Magyar Köztársaság Kormányának 3300/1949. Korm. számú rendelete kimondta a hegyközségek és hegyközségi tanácsok megszűnését, vagyonukat pedig az államkincstárnak juttatta. 1949 januárjából maradt fenn egy kimutatás a Kiskunhalasi Hegyközség alkalmazottjairól. A lista azért is érdekes, mert a tisztségviselők nevének és születési évének megjelölése mellett a hegyközségben eltöltött szolgálati éveket is feltünteti. A hegyközség élén ekkor ügyvezető tisztviselőként Behány István (sz. 1923) állt, aki e tisztséget 1948 szeptemberétől töltötte be. Pénztárnok és irodakezelő: Gátaljai János (sz. 1887), ő 1940 decemberétől alkalmazottja a hegyközségnek. Irodai tisztviselő: Benyák Piroska (sz. 1927), aki 1946 júniusától dolgozott a hegyközségben. Hegyőrök: Tusori Balázs (sz. 1887), Takács János (sz. 1884), mindketten 1940-től, Kovács István (sz. 1901) 1942-től és Komlós Balázs (sz. 1897) 1946-tól végezte munkáját. A névsorban szerepel még Tóth József (sz. 1884), a faiskola kezelője, ő 1946-tól töltötte be feladatát.

1

9 Az adatokból kitűnik, hogy 1940-ben már biztosan működött a szervezet, s ez a fentebb említett 1938-as törvény utáni megalakulást bizonyítja. A II. világháború zaklatott éveiben a hegyközség normális működése is akadozott. Tevékenysége 1944. december 1. és 1945. május 4. között szünetelt, és az orosz hadsereg bevonulása miatt 10 000 darab gyümölcsfa kitermelése és eladása is elmaradt.

2

0 1945 májusától újra működni kezdett a hegyközség, elnöke Bundzsák István törpebirtokos lett, helyettese Kiss Illés Antal cipész mester, a hegyközségi bíró pedig 1

7 Kiskun-Halas Helyi Értesítője II. évf. 19. sz. (1902. május 7.) 1. 1

8 Bor és Gyümölcs 1948/3-4. 1

9 BKML Kkh. IX/258 (hegyközségi iratok) Kimutatás a fenti hegyközségi alkalmazottakról, 1949. január 15., Kiskunhalasi Hegyközség, 21/1949. 2

0 BKML Kkh. IX/258. Hegyközségi Jegyzőkönyv, 1946. január 14. 347