Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - N. Szabó Magdolna: Kőrispatak, a „kalapkötő" falu

sen népszerűsítő, fellendítő, nem egyszer ismeretterjesztő jelleggel tárják a szalmafonás titkait a széles olvasóközönség elé.

1

2 Kozma Ferenc a székelyföldi háziiparral kapcsolatos, 1879-es statisztikai összeírásban a „szalmafonás" címszó alatt Udvarhely megyében Vécke, Székelyszállás, Bordos, Rava, Csöb, Béta, Magyarzsákod, Bözöd mellett Kőrispatakon is száz szalmafonással foglalkozó családot jelez.

1

3 A Magyar Néprajzi Lexikon kifejezetten a szalmakalapra vonatkoztatott „szalmakötés" címszava is külön említi Kőrispatakot Bözöd, Rava, Csöb, Hencida (Hajdú-Bihar megye) mellett, ahol háziiparrá fejlődött a szalmakalap-készítés.

1

4 A Székely Néplap egyik 1867-es cikkében olyan instrukciókat közöl a fonni való szalma termesztésével és a fonás előkészítésével kapcsolatban, mellyel egyértelműen a szalmafonó családok segítéségére kíván lenni.

1' Kőrispatak Hargita megye Maros megyével határos területén fekszik Etéd község szomszédságában, a Küsmöd patak mentén. A falut átszeli a Székelykeresztúrról Erdőszentgyörgy irányába futó országút. Korábbi közigazgatási beosztás szerint Udvarhely vármegye keresztúri járásához tartozott. Lakosai teljes egészében magyar anyanyelvűek. A közel 600 lakos jelentős hányada református vallású, kisebb része unitárius. Bár a szájhagyomány mondái, legendái emlékeznek a tatárdúlás pusztító maradványaira, az eddig megtalált első írásos emlék az 1567-es összeírásban említi a települést Keorwspatak néven.

1

6 Küsmöd patak völgyét mindkét oldalról hegyláncolat kíséri kisebb-nagyobb erdőfoltokkal, néhol fenyvesekkel. így gabonatermesztésre alkalmas jó minőségű talaj kevés van, s mind nehezen művelhető. A lankákon erdőirtásokkal igyekeztek több termőterületet nyerni. A földművelés mellett az állattartás itt nagyobb hangsúlyt kap. A hegyoldalak legelői sok juhot képesek eltartani, de egykor jelentős volt a szarvasmarha tenyésztés is. A juh-, marha- és bivalytartásnak köszönhetően valamikor virágzott a tejgazdaság, azonban ennek általános hanyatlása e vidéken is tetten érhető. Bözödi György említi, hogy a II. világháború után a szocialista ipar fejlesztésének hatására a háziipar válságba került: „a gyári ipar közbelépett és új irányt adott a kalapkészítésnek, a nép kárára ... Arad és Szatmár környékéről jönnek a szalmakalapgyár megbízottai és olcsón összevásárolják a megfonott szalmát, melyet aztán a gyár varr meg ... a gyár öt-hatszoros áron adja el a kalapot, mint amennyiért vette." Aki akkor nem foglalkozott a kalap megvarrásával, csak a fonat készítésével, az odaadta a gyárak falubeli megbízottainak is a kész fonatot, mert ezekért egyből pénzt kapott.

1 Ahogy Bözödi írta: „a nép 'kalappal' vásárolja a sót és ecetet a boltokból, pénz helyett a méterrel lemért kalapanyagot viszi."

1

8 Valaha a hétköznapokban fontos szerepet betöltő hagyományos háziiparok, a fonás, szövés, tűzifa fuvarozás, és faszénégetés mellett a szalmafeldolgozás, fonatké" B.Papp L. 1860. 92. 1

2 B. Papp L. 1860. 223. Alföldi Hírlap, 1868/29, Rath K. 1868/50. 1

3 Kozma F. 1897. 298. 1

4 MNL. 4. köt. 1982. 542. 1

5 Székely Néplap, 1867/134 1

6 Réthy M. kéziratából, 1957. 1

7 Bözödi Gy. 1943.216. 1

8 Uo. 295