Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
MUNKÁK ÉS EMBEREK - Kepéné Bihar Mária: Életstratégia és alkalmazkodás: egy fóliás család gazdálkodás napjainkban
dálkodásuk a piaci versenyben és ennek egyik oka éppen hatékony munkaszervezésükben keresendő. A családfő így beszélt munkaszervezésük leglényegesebb elemeiről: „Mi a saját munkánkat sose számoljuk. Azt tényleg senki kívülálló személy nem hiszi el, hogy mink mindennap 16 órát dolgozunk, nagyon nehéz fizikai munkát. Legtöbbször családilag dolgozunk csak, külső segítséget nem tudunk igénybe venni. Nehéz jó munkást találni, mert ha jó munkás volna, annak van annyi esze, hogy saját magának megcsinálja. Aki pedig olyan, hogy magának nem tudja megcsinálni, az meg annyira használhatatlan, hogy még a kertbe se lehet beengedni. Folyton fogni kell a kezét, hogy mit csináljon. Ezzel meg az ember annyira kiidegeli magát, hogy inkább megcsinálja sajátmaga. Dolgozik dupla annyi munkaidőt, dupla annyi intenzitással, de akkor nem kell mérgelődnie senkivel. Így annyit csinálunk amit magunk bírunk. (...) Aki szívvel-lélekkel dolgozik, az magának dolgozik, nem napszámba. Volt itt egy lány napszámba. Mutattuk neki a kaccsot: Azt csípd ki! Erre kicsípte a kisuborkát, meghagyta a kaccsot. Mondtuk neki azt is, hogy az uborkát a nap járásával megegyezően kell feltekerni, balról jobbra. Hát azt mondta, az neki nem áll kezire. Az ember azért hívna segítséget, mert már nem bírja. Ha piacra készíti is az árut, 50100-200 rekeszt nem egyszer, de van, hogy tízszer is meg kell mozgatni, mire összekészítjük. Van, amelyik megáll, oszt nézi, hogy a gazda hordja, de elvárja a jó kaját, meg hogy ki legyen szolgálva mindennel. Ha már nincs pontban tizenkettőkor az asztalon az ebéd, akkor megáll, oszt nézeget befelé." Bár a családi munkaerőre építő munkavégzés mind hatékonyságával, mind gazdaságosságával a legelőnyösebb, azért korántsem ideális. A fóliás családok élete jobbára a munka köré szerveződik, egész életvitelüket meghatározza. A fűtött fóliával dolgozók a téli esetleg egy-két hónapos leállást kivéve nem tesznek különbséget hétköznap és vasárnap, munka- és ünnepnap között. Ahhoz, hogy jól forogjon a kerék, mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából. 1 2 „Ebben a gazdaságban nincs olyan, hogy én kivonom magam egyik vagy másik munkából, vagy én nem tudom megcsinálni ezt vagy azt. Ebbe a kertészetbe mindenkinek mindent kell tudni csinálni. Csak egy-két kivétel van, amit én meg Laci csinálunk inkább, ilyen az öntözés és a tápanyag adagolás. Anna is besegít az ültetésbe, a növény-kezelésbe, kaccsolásba, metszésbe, kapálni már szerencsére nem nagyon kell. A szedést, a csomagolást, a piacra készítést is meg tudja csinálni, de még a trágyaszórást is. Össze kell fogni, ha valaminek fél óra alatt kész kell lenni, akkor annak kész kell lennie, akkor ugorjunk össze négyen, oszt csináljuk. A permetezés az zömében az én feladatom, de néha segít a fiam is. A permetezés magasnyomású készülékkel történik, amihez van 50 méter tömlő, azt segíteni kell kiadni, felvenni, húzni. Nem nehéz munka, de mégis valakinek még ott kell lenni." A fóliás családokban a munkába való belenevelődés egész fiatalon kezdődik. A gyermek minden munkában részt vesz korának és képességeinek megfelelően. Lépésről lépésre tanul bele a fóliázásba, egyre több munkát önállóan is elvégez. A nagyobb gyerekek ösztönzésül részt kapnak a haszonból, idővel pedig saját fóliarészt vagy fóliát. A hasznosság elvét követve pályaválasztásuknál előtérbe kerülnek a mezőgaz1 2 Bánlaky P. 1995.55-61. 279
