Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Fodor Ferenc: Dohánytermesztés egy maradéki gazdaságban

,fíem kell sok a rezerva. Megfogja. Minden szál megmarad. A gyökere megmarad, nem szakad bele, mint a földbe. Az a kis tőzeg is tart nedvességet. Mikor csupálod ki, akkor a fő gyökere nem szakad bele, nem sérül meg. Korábbi, és jobban megfogja. Ezt föltesszük az asztalra, és állva csak rakni. Nem kell sárba taposni. 10 nappal előbb indul a szedése, többet megfogsz az augusztusba." A palánta május közepén kerül kiütetésre. A családnak van palántáló gépe, de traktort a szülőktől kölcsönöznek. „Egyik traktort az egyik dedától, máskor a másik dedától kérünk traktort. Amikor traktort kérünk, azt mind le kell dolgozni egyiknek is, másiknak is. Úgyhogy három házba dolgozunk." Ültetésnél, szakítva a hagyományokkal, új rendszert vezettek be. Ezt a következőképpen indokolta gazdaasszony: „Amikor kezdtük, az öreg dohányosok úgy ültették mindig, hogy 40 sort ültettek, ott volt az út. Amikor tízen szedik, akkor minden asszony két sort szed. A szélsőtű a 20. sorbú kell vinni a prikolicára. Sok letört. Megpróbáljuk mi ezt másképp. Nem, mert nagyon sok föld elveszik, nem mink ültessük 20 sorra, akkor egy utat hagyunk. Így öten szedik erről, öten szedik arról. így csak két fő viszi a 2 soron keresztül és senki semmit nem tör le. Visszafordulva elhajtják a másik 10 sort. így csak két ember sétál a sorok között, nem törnek le annyit. Én vezetem a traktort, én mindenkit látok. Mindig csak a sárga leveleket szedik le. " A hely kihasználása érdekében a művelési utakat is bevetik. „A dohányföldbe, az útba borsót, babot vetettünk. A permet is passzol ennek is meg annak is. A borsót zölden szedjük le, a babot pedig éretten." 2. kép. Palántanevelő fóliasátor. (A szerző felvétele) 270