Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Lendvai Kepe Zoltán: Adalékok Hetés településnéprajzához

Hetes, mint közigazgatási egység Hetés tájegység határait szinte mindegyik kutatója másképpen húzta meg. Gönczi Ferenc, a 20. század elején 17 községet és 15 pusztát vett Hetés területének, a Csesztreg. Dobronak és Lendvahosszúfalu által meghatározott háromszögben lévő térséget,

1

1 akárcsak Kogutowitz Károly.

1

2 Mások viszont egész Lendva-vidék magyar falvait is hozzászámították, mint például a 19. század végén Hetés egyik első kutatója Bellosics Bálint, aki Hetéssel kapcsolatosan „harminc és egynéhány községnek gyűjtőnevé"-ről beszélt. Habár mindjárt hozzátette, hogy a Hetés név a hagyomány szerint a hét -háza végződésű község gyűjtőneve.

1

1 A hét -háza település kivétel nélkül előfordul 1512-től, az első falufelsorolástól kezdve a Hetési Bíróságban.

1

4 Ám a Judicatus Hetés nem csak ezeket a településeket foglalta magába, hanem Kálmánlakost is, amelyet 1552 és 1648 között csatoltak hozzá. 1576-ban pedig a Hetési Bíróságba beleolvadt a Radamosi Bíróság.

1

5 A Hetésnek közigazgatási egységként való tárgyalásánál kulcsfontosságú a már említett Hetési Bíróság intézménye. Az Alsólendvai Bánffy család hatalmas uradalmat alakított ki Alsólendva és a Kerka folyó vidékén. Az uradalom gazdasági szervezetének kiépítése, azaz a járásokon belül bíróságokra

1

6 való tagolása a 14. század derekán történhetett meg.

1 Minden bíróság élén egy bíró volt, akinek feladata elsősorban gazdasági teendőkből állott. A bíró a bírósága területén irányította a jobbágyok munkáját és behajtotta tőlük a különféle szolgáltatásokat, illetve kisebb kihágások és vétségek ügyében bíráskodott.

1

8 Az 1663. évi összeírás alapján a Hetési Bíróság szolgáltatásai a következők voltak: - cenzus, azaz a földesúrnak fizetendő pénzszolgáltatás: 1 egész hely után évi 100 dénár,

3

9 - sertések és marhák dézsmája, 1 egész hely után évi 108 dénár, - természetbeni szolgáltatásaik: a hegyvám, a gabonából és a borból a tized, - a Judicatus bírója húsvéti borjúval tartozott, - a kocsmáitatás haszna Szent György napjától Szent Mihály napjáig a földesúré volt.

4

0 A robotolásról általában azt jegyezték fel, hogy mindennemű robottal szolgálniuk kellett, ahogy a szükség kívánta. 2

8 Csánki D. 1897. III. 64. (1291: Iwankatheluky. Árpádkori új okmánytár X. 59) 2

9 Csánki D. 1897. III. 63. (1381: Inusfalwa. MOL DL 6802; 1389: Inusfalua. MOL DL 7469; 1524: lnesfalwa. MOL DL 37006) 3

0 Csánki D. 1897. III. 98. (1322: Ribichlacos. MOL DL 2103; 1379: Pred. Rybichi Lacos. MOL DL 6586) 3

1 Gönczi F. 1914. 27. 3

2 Kogutowitz K. 1930. 201. "Bellosics B. 1897. 88. 3

4 Szentmihályi I. 1977a. 16. 3

5 Szentmihályi I. 1977a. 18. 3

8 Lat. Villicatus. A 14. század derekától lat. Judicatus. 3

7 Szentmihályi I. 1977a. 3-4. 3

8 Csapody Cs. 1933. 24. Lásd még: Szentmihályi I. 1977b. 416-417. 3

9 A földesúrnak fizetendő pénzszolgáltatást cenzus-nak nevezték. 100 dénár = 1 ezüst forint. 4

0 Április 24-től szeptember 29-ig. MOL U. et C. 33/16. Alsólendvai uradalom. Cséplési számadás 1675. Lásd még: Tantalics B. 1997a. 19. 238