Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Krupa András: Evangélikus anyakönyvek tanúsága Csanádalberti első telepeseiről (1844-1870)

„Szolgált vontatásit semmi." A kézi napszám ugyan kötelező volt. de természetben vagy pénzzel megválthatták." Mindennek ellenére állandóan követelték a szerződések módosítását, s ha ez meg is történt, a feltételek nem mindig voltak előnyösek. Helyzetük mindvégig bizonytalan volt, s Czinkotszky szerint a község fejlődését mindez jelentősen gátolta. A kötelező dohánytermesztésről végül 1868-ban tudtak csak megszabadulni.

1

2 A kamara minden kertészségnek kijelölte a családháztartás számát. Csanádalbertinek 150 numerus jutott.

1

3 Az 1844/45-ös „kamarális haszonbérleti" összeírás szerint összesen 110 ház állt már, azonban a táblázat kiállítója tévesztett, két helyet átugrott, tehát ekkor is 108 „háznép" volt, mint két évvel később 1846/47-ben, 47/48ban is 108 ház népéről van szó. 1846-ban ez valamivel kevesebb (104). Azonban a „minden rendű zsellérek, lakók és kertészek" rovatban 1844/45-ben 107, 1845/46-ban 109. 1846/47-ben 105, 1847/48-ban pedig 112 fővel számolnak. Az első négy év ezen eltérő adatai véleményünk szerint nem pontatlanok, hanem a fluktuáció sajátos voltát tükrözik.

1

4 A 150 telekből az első években 40-42 üresen állt. Az ebben az időtájban telepített dohánykertészségek elnevezését többnyire Ambrózi Lajos temesvári igazgató hagyta jóvá, ill. ő adott nekik nevet. A régebbi településeken egy közhasználtban lévőt választott ki, az újaknak ő volt a névadójuk. Ambrózfalvát az ő vezetékneve alapján nevezték el, s megmaradt a mai napig. Ezt 1855-ben megerősíti Palugyay is.

1

5 Csanádalberti elnevezése azonban többször változott, s névadásának keletkezéséről is téves megállapítások születtek. Az 1843-as szerződésen Albertháza szerepel, az 1844/45-ös összeíráson Albertfalva, az 1847/48. évben végzetten Pitvaros Alberti. Az első egyházi anyakönyvi bejegyzések 1845-től Albert néven említik (a szlovák lakosok napjainkig ezt az elnevezést használják). Az egyik anyakönyv viszont 1849-ben Kis Pitvaros nevet is említ. 1850-től a tárgyalt időszakig (1870.) Alberti névalak szerepel. Czinkotszky Márton 1884-ben kiadott szlovák nyelvű falumonográfiájában felsorolja az addigi névváltozatokat: Albertháza, Albertfalva, Kis Pitvaros. Ő már a Csanád-Alberti (szlovák nyelvű kiadványában: Úanád Alberti) nevet idézi. Ugyancsak ő hivatkozik a Csanád vármegye 1849. évi határozatára az újonnan keletkezett telepítvényes községek nevéről. Ebben falunkat Új Pitvarosnak a szomszédos Ambrózfalvát Kis Pitvarosnak. Nagymajlátot Székegyházának nevezték volna. A rendelkezés azonban nem lépett életbe, 1

6maradtak az addigi falunevek. Czinkotszky - mint későbbi kéziratban maradt tanulmányában írja 1884-ben a helyi szájhagyomány alapján állította, hogy Ambrózfalvát a temesvári prefektus, Ambrózi Albert vezetékneve, s Albertiét a keresztneve alapján nevezték el. " Palugyai. 1855. 332-333. 1

2 Czinkotszky, 1884. 13. 1

3 Dáczer, 1998. 136.. 196. 1

4 Kir. Kamarális haszonbérleti Albertfalva község Summás Táblázatlya 1844/45-ik Katonai Évre: Az Alberti Kir. Kam. Dohány Kertész község Summás Táblázatja, 1845/46: Kir. Kamarális feles Kertész Albert Községe Öszves Táblázatja 1846/47-ik évre. Pitvaros Alberti Kir. Kincstári feles dohány Kertész Községe népessége összeírása 1847/48 évben: Csongrád Megyei Levéltár Feudális Összeírások Levéltári Gyűjtemény XV. 15.a Csanád megyei rovásadó összeírások 1. cs. 1

5 Palugyai. 1855. 332-333; Dáczer. 1998. 159. 1

6 Czinkotszky, 1884. 1; Körmendi, 1973. 213. 223