Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Grynaeus Tamás: Adatok két dél-alföldi falu településtörténetéhez. (A migráció két típusa Nagykamarás és Szeremle példáján)
A térképekről is látható, hogy a Szeremlére beköltözöttek nagyobbik fele 25-30 km-es körzetből származik, a többi elszórtan az ország sok részéből, de főleg a DunaTisza köze északi feléből és a Dunántúlról. Az utolsó vizsgált 10 évben megfigyelhető (mint a református exogám házasfelek esetében is láttuk), egyre távolibb, eddig nem szerepelt kibocsájtó községek felbukkanása. A nagykamarásihoz hasonló, jól körülírható tájegységről itt szó sincsen. A betelepülők a Trianon előtti ország 25 vármegyéjének 210 községéből (!) jöttek, a délről jövő beköltözésnek később a trianoni határ gátat vetett. A Szeremlére való betelepedésről egy korai adatunk van. A szegedi Mátyás kovács 1422 előtt Szeremlére költözése nyilván egyedi eset lehetett: Bálint Sándor véleménye szerint a Szeged-Bátmonostor-Dunaszekcső közötti káliz út mentén „egy szegedi kovácsnak érdemes volt ott éppen a szegedi kalmárok, fuvarosok járásakelése miatt megtelepedni". 1 7 Szeremle esetében az onomasztika még egy korábbi immigráció föltevését erősítheti meg. A Díjon, Ézsi, Orján, Sámán(y) családneveket ui. a helyi szájhagyomány francia hugenotta menekültek betelepülésével magyarázza („mi a hugonetták ivadékai vagyunk"), de ennek írott bizonyítéka eddig nem került elő. (Csak negatív bizonyíték: a Zichy okmánytár okleveleiben ezek a családnevek még nem szerepelnek, az 1725-i urbáriumban már igen). 1 8 Ez utóbbi felsorolásában 35 „Szeremlyén születtek" lakos mellett egyetlenként „Stephanus Vaczy, Vaczrul jött Eminentiaja Révésze" szerepe!. 19 Nagykamaráson a faluközösség az összeházasodások révén erősödött 2 0, létszáma nőtt, addig Szeremlén eltérő felekezetük miatt megosztottság alakult ki és a katolikusoknál betelepülésük kezdete után kb. 100 évvel szintén megindult a népességfogyás. Ez mutatja, hogy a sokat emlegetett „vérfrissítés" önmagában nem elég, ha az egyéb okokat („földéhség", társadalmi fölemelkedés alternativ lehetőségei; szemléletilélektani-morális okok) nem szüntetik meg, ill. nem biztosítják. Azt ma még nehéz megmondani, hogy a felekezetileg egységes faluközösség (Nagykamarás), vagy az - egészségesnek nem mindig mondható - „versenyhelyzetben" lévők társadalma mutat-é egészségesebb jeleket? Válaszra váró kérdés az is, hogy miért néptelenedett el szinte teljesen a középkori Nagykamarás, míg az D-É-i irányú felvonulási útvonalba eső Szeremle, vagy a nagysárréti Vésztő miért nem? A Duna, ill. a Körösök vízvilága, vagy a hódoltsági területen megtűrt protestantizmus megtartó ereje vagy más tényező segíthette? Arra sem tudunk határozott választ adni, miért éppen ezekből és ilyen sok kibocsátó közösségből származnak az immigránsok? Vajon ez az adott területek túlnépesedettségét, népesség-eltartó képességének kimerülését jelzi? Vagy ezek az egyének családok voltak a vállakozóbb szelleműek? Vagy a verbuválás módszereivel hozható összefüggésbe? 1 7 Reizner J. IV, 28, cit. BálintS. 1970, 200, 5. jegyzet. '"Tóth K. 1995,21-34; BárthJ. 1974,316-317 1 9 BárthJ. 1974,317 2 0 Dialektus-különbségek mára már alig érezhetők; a sok helyről származást csak a helynévből képzett család-, és ragadványnevek (Grynaeus T„ 1995) valamint az egy falun belüli igen eltérő hiedelmek jelzik (Grynaeus T. 1990). 204
