Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Grynaeus Tamás: Adatok két dél-alföldi falu településtörténetéhez. (A migráció két típusa Nagykamarás és Szeremle példáján)

Lehetetlen észre nem venni, hogy már a 19. sz. elejétől (esetleg még ennél is korábban: jóval a kimutatható születés-, és lélekszám csökkenés előtt!) megnő az exogam református házasfelek, elsősorban vök (fiatal férfi munkáskéz!) beáramlása Szeremlére.'

4 Az 1880-as évektől kezdve azonban a hiányzó munkaerő pótlására ez már nyilván nem volt elég: béresként, tanyásként megjelentek a vagyontalan katolikus munkavállalók is, előbb a falu kül-, majd belterületén. Ez a katolikus népesség kezdetben dinamikusan szaporodott

1

5 (mára a falu lakosságának felét alkotják), majd a 20. század közepétől náluk is megindult a tragikus népességfogyás. Lélekszám alakulása felekezetek szerint tO(OQr^-r«-ooiocNO)í£>nor^

,r--ooir)fNiO)<ocoor^'<í—• co m M ci a r-r-eo©a3rococOTO<»coOTűoroo3a>®aia>a>CT><7ia>o>CT»o>o>a>o>0)Oi w A diagramok szakadásai azokban az években láthatók, ahol népszámlálási adatok alapján korrigáltam a számított lélekszámot. A szeremleihez hasonló migrációs típussal a Duna-Tisza közén másutt is találkozunk (pl. Tázlár, Orgovány, Jászszentlászló, Kömpöc, Péteri, Puszta-Szentimre, stb. esetében)

1

6, de ilyen jellegű volt a gyimesi községek betelepülése is. 1

4 Ez tehát itt érzékenyebb mutatónak tűnik, mint a születés-, és lélekszám, ill. a születési arányszám alakulása. " Ez nem mind természetes szaporulat, mert lélekszámuk az újabb és újabb bevándorlottakkal is nőtt! A katolikusok exogamiájáról I. Grynaeus T.-Kapocs N. 2000, 149. 1

6 Pl. Tázlár 1870 után: Juhász A. 1997. 54; Orgovány 19. sz. vége: Sz. Körösi I., 1997,78: Jászszentlászló 19.SZ. második fele: Szűcs J. 1997,112 skk; Kömpöc 1860-as évek: Fodor F. 1997, 134-137; Péteri 1880 után: Bárkányi 1. 1999.45; Pusztaszentimre 1890: Juhász A. 1999. 72-74; 198