Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Grynaeus Tamás: Adatok két dél-alföldi falu településtörténetéhez. (A migráció két típusa Nagykamarás és Szeremle példáján)

Kb. a 19. sz. közepétől egészen más okokra vezethető vissza és más jellegű az a migráció, amit a Bács vm-i Szeremle község esetében követhetünk nyomon

9. A hódoltságot átvészelő

1

0 kalocsai érseki jobbágyfalu tiszta református magyar lakossága a szabadságharc bukását követő években kezdett fogyni. Az addig lendületesen gyarapodó népesség születési arányszáma ettől kezdve néhány kivételes évtől eltekintve negatív irányba fordul a mozdíthatatlan birtokviszonyok és egyéb okok miatt kialakult egykézés

1

1 következtében. (Míg a megyei születési arányszám az országos tendenciának megfelelően a 19. sz. folyamán 53-ról 39 %o-re. addig Szeremlén sokkal nagyobb mértékben: 40-60%c-ről 9-26%o-re csökkent

1

2.) Eddig az időpontig a szeremleiek átlépve a szomszédos katolikus falvakat - a sárközi református, hasonló etnikumú falvakkal és Bátával voltak kölcsönös exogám házassági kapcsolatban. (Ezek révén tehát azonos felekezetű és hasonló ethnikumú nők, ill. férfiak kerültek Szeremlére, bár a be-, és kiházasodás aránya nem volt kiegyenlített: a Szeremlére beházasodottak 8-10-szer (!) annyian voltak, mint a faluból eltávozottak.

1'

1 (3. táblázat). 3. táblázat. Kölcsönös exogam ref. kapcsolatok rendje 1794-1849-ig (Exogam házasfelek száma, oda-, ill. elszármazás helye) Szeremi érc ffi fő nő Község neve Szeremléró7 ffi fő nő 1794-1821 10 1 (Alsó)nyék 1 2 Babarc 1 Baja 18 Báta 1 1 5 Bélvár(d) 2 Bélavár 1 Decs 1 Dunaszentgyörgy 33 12 (Ersek)csanád 5 1 1 Istvánmegye (=Bajaszentistván) 1 Kajdacs y A szeremlei adatgyűjtésben és feldolgozásban nyújtott készséges segítségükért t Kapocs Nándor szeremlei. Szűcs Tibor nagybaracskai és Nagyházi Sándor Baja-belvárosi r.kat. plébános uraknak, valamint t Balogh Béla és Zákányi Bálint szeremlei ref. lekész uraknak tartozom köszönettel. 1

0 Középkori történetét ld. Györffy 1987,1. 729 (első említése: 1093); Bárth J. 1974. 290. " Lehetőség szerint igyekszem kerülni ezt a kifejezést. Túl sok, talán igazságtalan, pejoratív ítélet tapad hozzá. A születésszám alakulása egyértelműen jelzi a fö okokat: 1945, 1956 és 1989-et követően megnő a születések száma (a „szaporodási kedv"), hogy azután újra letörjék kollektivizálással, önkényuralommal, posztkommunista kormányok uralomra jutásával. 1

2 Grynaeus T„ Kapocs N. 2000, 139. 1

3 Esetleg ez az „áruló jel" utalhat a népességfogyás sokkal korábbi kezdetére, 1. Grynaeus T„ Kapocs N. 2000,147. Ez esetben viszont e fentebb említetteken kívül más okokat is figyelembe kell vennünk. 194