Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Duró Annamária: Tanyáink és a lengyelországi szórványok

Lengyelország több mélyreható közigazgatási reformot is megélt a II. világháború után; a jelenlegi háromszintű beosztás 1999 januárja óta van érvényben. A korábbi 49 helyett kialakított 16 új vajdaság (województwo) immár nem a székhelytelepülés, hanem a történeti tájak neveit viseli. A középszintet az egy-egy kisvárosi központ köré szerveződő powiat-ok, a helyi szintet pedig a több falut magukban foglaló gminá-k képviselik; itt működnek a helyi önkormányzatok és ezek a statisztikai adatszolgáltatás alapegységei is. Az egyes falvakat, amelyek élén a soltys áll, a gmina és a powiat megjelölésével lehet egyértelműen meghatározni, mert a több mint 38 ezer falusi település között azonos nevüek is előfordulnak. Kis-lengyelországi pillanatképek A szociálgeográfiai felvételek színteréül olyan falvakat választottam, amelyek lélekszámukat tekintve közel azonos - 1.500-2.000 fős - nagyságrendűek, és több przysiólek-ként megkülönböztetett szórvány jellegű településrésszel rendelkeznek. Mivel a kutatómunkához szükséges előzetes adatokat lengyel földön is sikerült összegyűjtenem, ugyanazzal a módszerrel dolgozhattam, mint itthon: egy térbeli (a településmagtól való távolság) és egy társadalmi szempont (a családszerkezet típusa) kombinációjával választottam ki a vizsgálat főszereplőit, a szórványokon élő minden tizedik családot. Egyedül a kérdőívekről mondtam le, mert úgy éreztem, hogy személyes beszélgetésekkel könnyebb elnyerni és megtartani a helybeliek bizalmát. (Ebben vendéglátóim is segítségemre voltak, akikhez közel kéthetes gyűjtőutam idején mindig hazatértem esténként.) A határt járva nemcsak a lengyel szórványok világához kerültem közelebb, hanem különös módon a szegedi táj tanyáihoz is... Trzqsówka (powiat kolbuszowski, gmina Cmolas) a Sandomierzi-medence nyugati felében terül el, ahol az egykor sűrű erdőből mára csak kisebb foltok maradtak. A táj ugyan alföldi jellegű, de néhány méteres szintkülönbségek azért vannak: a tíz przysiólek - melyek közül a legkisebb 6, a legnagyobb pedig 54 család lakóhelye három magassági övezetbe rendeződik. Az 1.520 hektár összterületű falu központját, ahol az út háromfelé ágazik, Plac-nak (tér) hívják. Itt, a település legkiemelkedőbb pontján áll a Szent Anna tiszteletére emelt régi fatemplom s mellette a 2004-ben fölszentelt új, melynek tornya a határ szinte minden szögletéből látható; itt az iskola, a bolt, a temető, s ide épült a „Kis Belwedere"-ként emlegetett kastély is, amely elpusztult a II. világháborúban. A festői környezetben fekvő Gwoznica Górna (powiat strzyzowski, gmina Niebylec) két dologról nevezetes: itt található a Kárpáti-dombvidék legmagasabb pontja, az 510 méteres Patria és itt született Julian Przybos költő (1901-1970), akinek lakóháza ma emlékmúzeum. A falu Srodek-nek nevezett „közepe", amely a fából épült templomnak, a temetőnek, a postának, az iskolának, több boltnak és az orvosi rendelőnek is helyet ad, a Gwoznica patak völgyében nyúlik el. A 12 przysiólek házcsoportjait, amelyek az 1.307 hektárnyi településterület egészén arányosan szóródnak szét, erdők és dombok választják el egymástól. Nagy élmény volt „messziről jött emberként" bejárni ezt a két falut és különböző nézőpontokból ráismerni ugyanazokra az épületekre. A házak számozása mindkét település esetében folyamatos, így sem Piac, sem Srodek nem válik el élesen a többi 179